Teljesen egyetértek és szeretném, ha nagyon sokan megfogadnák az alább idézett jótanácsokat! Ha így lenne, máris sokkal szebb világban élhetnénk.
"Csak TE ne szennyezd a környezeted vegyszerekkel, le nem bomló anyagokkal.
Csak TE ne használd mindennap az autódat.
Csak TE ne egyél semmilyen műételt, műitalt.
Csak TE ne menj hipermarketbe vásárolni (ott a sarki zöldségbolt).
Csak TE sétálj, kocogj mindennap és eggyel kevesebben ülnek majd az orvosi váróban.
Csak TE ne vegyél meg minden felesleges marhaságot, ami szemetet képez úgyis.
Csak TE mondd azt gyermekednek mindennap: nagyon szeretlek.
Csak TE ne dobd el a csikket az utcán (csak TE ne vedd meg a doboz cigit).
Csak TE kerüld a tudatmódosító szereket, nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat.
Csak TE igyál tiszta vizet.
Csak TE ne nézd a tévéreklámokat.
Csak TE ne fogadd el a kéretlen reklámújságokat.
Csak TE gondoskodj környezetbarát energiafelhasználásról.
Csak TE zárd el a csapot fogmosás közben.
Csak TE húzd ki a tévét a konnektorból, ha elmész otthonról.
Csak TE ne kérj ingyen nejlonszatyrot a pénztárnál (vigyél magaddal otthonról).
Csak TE válogasd meg, milyen minőséget vásárolsz.
Csak TE termelj magadnak élelmet.
Csak TE használj friss alapanyagokat a főzéshez, és csak TE készíts friss, élő ételekből vacsorát. Csak TE mondj esténként egy rövid hálaimát eltelt napodért, szeretteidért, az élet csodájáért.
Olyan energiákat mozgatsz meg e néhány jelentéktelennek tűnő változással, melyek jelentősen növelik Földünk túlélési esélyeit, egyben az új emberiség kialakulásának lehetőségét."
/Berente Ági/
Azt kívánom, bárcsak sohase találták volna fel a pénzt. Hisz az bolondította meg az emberiséget, amiatt rombolják a Földet, az mozgat mindent - rossz irányba. Ha nem lenne pénz, sokkal szebb lenne minden. Akkor nem kellene aggódnunk, hogy mi lesz a Földdel 2050-re. Pénz nélkül minden egyszerű és harmonikus lenne. Bárcsak elhitte volna az emberiség, hogy az aranykor pénz nélkül is eljöhet!
Mindenesetre Berente Ági jótanácsait ajánlom mindenkinek.
Minden érdekel, ami Olaszországgal és Ausztráliával kapcsolatos. Ebből született a blogom címe: Olasztrália, ami az álmaim kifejezője. Időnként írok Föld és ember kapcsolatáról is. Ausztrália-rajongóként egyre többet foglalkozom az őslakosokkal, ezért 2015-től ez a blog is főleg rájuk Koncentrál. A hétköznapjaimról már jóval kevesebbet írok, mint az elején. Ha észrevételed van, kérlek, ne titkold, kommentelj nyugodtan! A közösség ereje ezt a blogot is fellendítheti! Jó olvasást!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csodálatos Földünk és kegyetlen emberiség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csodálatos Földünk és kegyetlen emberiség. Összes bejegyzés megjelenítése
február 20, 2014
június 08, 2013
Végveszélyben a Naggy-korallzátony
Ezt a sokkoló hírt pénteken kaptam, az Australoport (www.australoport.hu) Facebookoldalán osztották meg, de az ottani hírszerző az MTI-t jelöli meg forrásként. Most megint tarthatnék hegyibeszédet Föld és ember kapcsolatáról, de ma inkább kihagyom. Csak remélni tudom, hogy a helyzet pozitív irányba fog változni a cikkben említett konferencia után. Vesszen a bányászat, maradjon a Nagy-korallzátony!
Végveszélyben a Nagy-korallzátonyny
Óceánkutatók nemzetközi csoportja felhívást intézett az ausztrál kormányhoz, hogy védje meg a Nagy-korallzátonyt a felmelegedés, a bányászattal összefüggő hajóforgalom és a kotrási hulladék okozta veszélyektől.
A 150 kutató által aláírt nyilatkozatot az UNESCO Világörökség Bizottságának júniusi éves ülése előtt hozzák majd nyilvánosságra, a tanácskozást június 16. és 27. között Kambodzsában rendezik. A szakemberek azt kérik, hogy a találkozón vegyék fel a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.
A tudósok arra kérik az ausztrál vezetést, hogy óvja meg a Nagy-korallzátony egyetemes értékeit, korlátozza a közelében végzett ipari tevékenységet, és járuljon hozzá anyagilag a zátony élővilágának kutatásához. Negyed évszázad alatt a korallok fele elpusztult, főként egy tengeri csillag elszaporodása miatt, amelyet a szárazföldi hulladékok óceánba eresztése eredményezett. Az aláírók a Queensland államban folyó bányászat fejlesztésének számlájára írják a károkozást. Queensland a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt szándékozik építeni, amelyek több millió tonna szennyezett iszapot bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger vizébe.
Hugh Possingham ausztrál biológus szerint a projekt felgyorsítja a korallpusztulást. Még ma meg kell állítanunk - mondta az ABC televíziónak. Széntüzelésű erőművei és Ázsiába irányuló ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. Hozzávetőlegesen 345 ezer négyzetkilométernyi területe az ausztrál partok mentén terül el, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb koralltelepét alkotja.
Forrás: MTI
Végveszélyben a Nagy-korallzátonyny
Óceánkutatók nemzetközi csoportja felhívást intézett az ausztrál kormányhoz, hogy védje meg a Nagy-korallzátonyt a felmelegedés, a bányászattal összefüggő hajóforgalom és a kotrási hulladék okozta veszélyektől.
A 150 kutató által aláírt nyilatkozatot az UNESCO Világörökség Bizottságának júniusi éves ülése előtt hozzák majd nyilvánosságra, a tanácskozást június 16. és 27. között Kambodzsában rendezik. A szakemberek azt kérik, hogy a találkozón vegyék fel a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.
A tudósok arra kérik az ausztrál vezetést, hogy óvja meg a Nagy-korallzátony egyetemes értékeit, korlátozza a közelében végzett ipari tevékenységet, és járuljon hozzá anyagilag a zátony élővilágának kutatásához. Negyed évszázad alatt a korallok fele elpusztult, főként egy tengeri csillag elszaporodása miatt, amelyet a szárazföldi hulladékok óceánba eresztése eredményezett. Az aláírók a Queensland államban folyó bányászat fejlesztésének számlájára írják a károkozást. Queensland a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt szándékozik építeni, amelyek több millió tonna szennyezett iszapot bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger vizébe.
Hugh Possingham ausztrál biológus szerint a projekt felgyorsítja a korallpusztulást. Még ma meg kell állítanunk - mondta az ABC televíziónak. Széntüzelésű erőművei és Ázsiába irányuló ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. Hozzávetőlegesen 345 ezer négyzetkilométernyi területe az ausztrál partok mentén terül el, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb koralltelepét alkotja.
Forrás: MTI
március 31, 2013
Nyári (vagy ősztéli?) időszámítás
Most hétvégén állítottuk előre az órát, de az időjárás még mindig olyan, mintha inkább még egyel visszább kellene állítani. Sötét, borús, esős. Azt hiszem, lázad a Föld. Nekem meg megszakad a szívem a kismadarakért, akik hiába tértek vissza a hosszú vándorútról, nem találják itt a tavaszt. Csak havat, fagyot, esőt és didergést; ami arra készteti őket, hogy igazi túlélő hősökké váljanak. És tényleg, mostanában akármikor madárcsicsergést hallok, úgy is gondolok rájuk, mint a szeszélyes idő hőseire. De a fákért és virágokért is megszakad a szívem: március elején már sokan félig újjászülettek, még az első rügyek is megjelentek rajtuk. Ám a könyörtelen márciusi hóvihar és fagy megtörte a kezdődő élet reménységét, s a rügyek és színpompás virágok helyébe jégcsapok és jégvirágok százait küldte. S amikor a Nap mégis előmerészkedett egy kis időre, hogy felolvassza a hó és jég birodalmát, esőfelhők álltak az útjába. Mégpedig olyan esőfelhők, amilyenektől az egész vasárnap reggeli égbolt esti sötétségbe borult. A felhőből hatalmas cseppek hullottak, mégis úgy tűnt, mintha sohasem akarna kitisztulni az ég, s az eső sem akarna elállni. Hát mi lehet ez a sötétség, s mi e sok óriási vízcsepp?
Bár mi, emberek, még mindig esőnek nevezzük, valójában ezek már igazi könnyek: a természet könnyei, melyeket az esőfelhőből hullatott az eltűnt, elfagyott rügyekért, a megszületni nem tudó életekért, minden virágért és gyümölcsért. S végül a kismadarakért, akik közül sokan hősiesen átvészelték ugyan a márciusi telet, kérdés, hogy hogyan találnak elegendő élelmet a következő időben.
Emberiség! Vajon tudsz-e válaszolni erre a kérdésre?
Bár mi, emberek, még mindig esőnek nevezzük, valójában ezek már igazi könnyek: a természet könnyei, melyeket az esőfelhőből hullatott az eltűnt, elfagyott rügyekért, a megszületni nem tudó életekért, minden virágért és gyümölcsért. S végül a kismadarakért, akik közül sokan hősiesen átvészelték ugyan a márciusi telet, kérdés, hogy hogyan találnak elegendő élelmet a következő időben.
Emberiség! Vajon tudsz-e válaszolni erre a kérdésre?
március 27, 2013
Havas-húsvéti locsolóvers - és egy üzenet az emberiségnek
Mivel még mindig tart a tél, mindenki ilyeneket mond és ír, hogy: "a húsvéti nyúl idén Mikulás-ruhát ölt és rénszarvasos szánon érkezik", gondoltam, én is bekapcsolódom a kreatívkodásba egy téliesített locsolóverssel. Persze tudom, hogy lány létemre nem pont nekem kéne ilyet kreálni, de a fiúk úgyis lusták:D úgyhogy íme:
"Antarktiszon jártam,
Pingvineket láttam,
Meg akartam fagyni,
Szabad-e locsolni?"
Bátyámat meg apukámat már rá is hangoltam, hogy nekem majd ezt mondják, ha meg szeretnének locsolni:D
De most komolyabbra fordítom a szót, mert hát azért ezt a téli húsvét dolgot nem élem meg ennyire vidáman. Persze tudom, ezzel nem vagyok egyedül. A bejegyzés következő részét már egy hete elkezdtem írni, csak annyira komoly és szónoki, hogy akkor nem is akartam feltenni. De mivel tegnapelőtt pont egy olyan hírre bukkantam, ami csak megerősítette a bejegyzésem következő részét, gondoltam, sajnos itt az idejemegosztani. Egy kicsit még a Föld Órájához is kapcsolódik, ami pedig hétvégén volt. Hát itt jön:
Emberiség, ébredj fel! Már most eltűntek az évszakok, elloptad őket, az önzéseddel, pénzhajhászatoddal, az eszetlen erdőirtásaiddal és még sorolhatnám, hogy mivel. Azt képzeled, mindenek fölött állsz, a legkultúráltabb lények összessége vagy az egész világon. De ha csakugyan olyan intelligens lennél, mint amilyennek képzeled magad, arra is rájönnél, hogy hiába halmozol fel milliárdokat, ha megölöd a bolygót, ahol élsz, te is meghalsz a nyavalyás, szennyes pénzeddel együtt!
Ezt az üzenetet különösen a hódító fehéreknek szánom, akik mindig is annyira felsőbbrendűnek képzelték magukat, hogy nemcsak a természetet irtották, de az emberiség azon értékes rétegét is, akik értették és szerették is a természetet. Fehér ember! Civilizáció címén tetted ezt, mert meg voltál róla győződve, hogy a kontinensek nem angolul beszélő bennszülöttjei vademberek, akik csak akadályoznak hódító, gonosz, önző terveid megvalósításában. Azt hitted, mindent tudsz, s hogy többet már nem is kell tanulnod, meg különben is: mit is tudnál tanulni azoktól az átkozott "vademberektől", akik "csak útban vannak" és "azt se tudják, mennyi az idő" vagy hogy mi az a pénz? Mondjak valamit? Nem igaz, hogy nem tudják az időt, jobban tudják, mint te, csak máshogy tájékozódnak benne. És sok tekintetben értelmesebb dologra is használják, pl. nem arra, hogy irtsák a Föld értékes esőerdőit, vagy hogy olajat és más szennyezőanyagokat vezessenek az óceánba, stb. Irtás helyett megbecsülik, harmóniát alkotnak a természettel, aminek a révén pl. az időt is tudják. Igen, tudják, ha hiszed, ha nem. És tudod miért? Mert birtokában vannak egyfajta különleges bölcsességnek, amit generációról generációra adtak tovább. Ennek a bölcsességnek a révén pedig természettel alkotott harmóniájuk olyan , amire te, "Civilizált Fehér Ember", sohasem voltál és már nem is leszel képes.
Persze, amikor felfedezted Amerikát és Ausztráliát, meg Ázsiában is terjeszkedtél, és az őslakosok nagy részét kiirtottad az erdőkkel együtt, valamit igencsak elfelejtettél. Mégpedig azt, hogy épp az erdők léte és az őslakosok természetes bölcsessége, természetértő harmóniája az, ami megakadályozhatta volna, hogy eltűnjenek az évszakok.
Ezért nagyon kérlek.. Még van egy kis remény. Még maradt néhány őslakos törzs, és néhány erdő is. Hát ne kövesd a eddigi évszázadok rossz példáját! Becsüld meg a meglévőt, vigyázz rá és segíts, hogy még sokáig fennmaradhassanak! Ha így teszel, sokkal nagyobb esélyt adsz bolygónk túlélésére!
"Antarktiszon jártam,
Pingvineket láttam,
Meg akartam fagyni,
Szabad-e locsolni?"
Bátyámat meg apukámat már rá is hangoltam, hogy nekem majd ezt mondják, ha meg szeretnének locsolni:D
De most komolyabbra fordítom a szót, mert hát azért ezt a téli húsvét dolgot nem élem meg ennyire vidáman. Persze tudom, ezzel nem vagyok egyedül. A bejegyzés következő részét már egy hete elkezdtem írni, csak annyira komoly és szónoki, hogy akkor nem is akartam feltenni. De mivel tegnapelőtt pont egy olyan hírre bukkantam, ami csak megerősítette a bejegyzésem következő részét, gondoltam, sajnos itt az idejemegosztani. Egy kicsit még a Föld Órájához is kapcsolódik, ami pedig hétvégén volt. Hát itt jön:
Emberiség, ébredj fel! Már most eltűntek az évszakok, elloptad őket, az önzéseddel, pénzhajhászatoddal, az eszetlen erdőirtásaiddal és még sorolhatnám, hogy mivel. Azt képzeled, mindenek fölött állsz, a legkultúráltabb lények összessége vagy az egész világon. De ha csakugyan olyan intelligens lennél, mint amilyennek képzeled magad, arra is rájönnél, hogy hiába halmozol fel milliárdokat, ha megölöd a bolygót, ahol élsz, te is meghalsz a nyavalyás, szennyes pénzeddel együtt!
Ezt az üzenetet különösen a hódító fehéreknek szánom, akik mindig is annyira felsőbbrendűnek képzelték magukat, hogy nemcsak a természetet irtották, de az emberiség azon értékes rétegét is, akik értették és szerették is a természetet. Fehér ember! Civilizáció címén tetted ezt, mert meg voltál róla győződve, hogy a kontinensek nem angolul beszélő bennszülöttjei vademberek, akik csak akadályoznak hódító, gonosz, önző terveid megvalósításában. Azt hitted, mindent tudsz, s hogy többet már nem is kell tanulnod, meg különben is: mit is tudnál tanulni azoktól az átkozott "vademberektől", akik "csak útban vannak" és "azt se tudják, mennyi az idő" vagy hogy mi az a pénz? Mondjak valamit? Nem igaz, hogy nem tudják az időt, jobban tudják, mint te, csak máshogy tájékozódnak benne. És sok tekintetben értelmesebb dologra is használják, pl. nem arra, hogy irtsák a Föld értékes esőerdőit, vagy hogy olajat és más szennyezőanyagokat vezessenek az óceánba, stb. Irtás helyett megbecsülik, harmóniát alkotnak a természettel, aminek a révén pl. az időt is tudják. Igen, tudják, ha hiszed, ha nem. És tudod miért? Mert birtokában vannak egyfajta különleges bölcsességnek, amit generációról generációra adtak tovább. Ennek a bölcsességnek a révén pedig természettel alkotott harmóniájuk olyan , amire te, "Civilizált Fehér Ember", sohasem voltál és már nem is leszel képes.
Persze, amikor felfedezted Amerikát és Ausztráliát, meg Ázsiában is terjeszkedtél, és az őslakosok nagy részét kiirtottad az erdőkkel együtt, valamit igencsak elfelejtettél. Mégpedig azt, hogy épp az erdők léte és az őslakosok természetes bölcsessége, természetértő harmóniája az, ami megakadályozhatta volna, hogy eltűnjenek az évszakok.
Ezért nagyon kérlek.. Még van egy kis remény. Még maradt néhány őslakos törzs, és néhány erdő is. Hát ne kövesd a eddigi évszázadok rossz példáját! Becsüld meg a meglévőt, vigyázz rá és segíts, hogy még sokáig fennmaradhassanak! Ha így teszel, sokkal nagyobb esélyt adsz bolygónk túlélésére!
április 06, 2012
Megdöbbentő kenguru-szigeti eukaliptusz-védelem...
Mindjárt kiderül, mirejlik emögött a hangzatos cím mögött... Minden álmom, hogy közelről is megismerhessem Ausztrália élővilágát. De addig is, míg nem lehetek ott, gyűjtöm róla az infókat ezerrel, hogyha egyszer lesz lehetőségem eljutni, akkor már felkészültebb legyek. Októberben a Travel Channel nevű tv-csatornán volt egy ismeretterjesztő film, aminek a narrációját diktafonra vettem, és le is írtam, így most meg tudom itt is osztani. A doksifilm a Kenguru-sziget élővilágáról szól és elég meglepő dolgot találtam benne, amit most kiragadok. A film szövegében {}-ek és /-ek között az én - nem túl finom - kommentjeim olvashatók:D Íme a film egy része:
"A Kenguru-sziget tökéletes szaporodóhelynek bizonyult a koalák számára: dúsan zöldellnek az eukaliptuszfák, amikből lakomázhatnak és nincsenek ragadozók, pl. kutyák, amik a kelet-ausztráliai populációt megsemmisítették. A Kenguru-szigetet ma az 1920-as években ide telepített koalák leszármazottjai népesítik be. Ez a populáció mára elvadult és most már 26 ezer koala él itt.
A baj az, hogy felfalják a gumifa (mármint eukaliptusz) apró hajtásait és ezzel elpusztítják a fákat.
A dél-ausztrál hatóságok igyekeznek megakadályozni, hogy a Kenguru-sziget elveszítse gumifáit. Egy vadőrt azzal bíztak meg, hogy mentse meg mind a fákat, mind a koalákat.
Narrátor: A probléma egyértelmű: a fák teljesen meg vannak kopasztva.
Vadőr: igen, a koala hajlamos kirágcsálni a fák lombkoronáját, s ha ezt huzamosabb ideig engedjük, akkor az egész fa elpusztul. Abból, hogy a lombozat belseje le van rágcsálva, egyértelműen látszik, hogy melyik fát ették a koalák. A külső ágakat nem tudják elérni. Ezért a kinyúló ágakon gyakran megmarad a dús levélzet; de a fa csúcsa teljesen meg van kopasztva.
2001-ben felmértük a populációt az egész szigeten és összesen 22-27 ezer között volt a zsámuk. Nagy túlélők, és egyre csak szaporodnak.
Narrátor: a megoldás tehát vagy a sterilizálás vagy az áttelepítés.
Vadőr: tulajdonképpen a kettő kombinációja; ahol nagy kárt tesznek kedvenc fáikban, kitelepítjük őket. Októbertől áprilisig fogjuk be őket, mert akkor a legkedvezőbbek az időjárási feltételek. Tavaly október óta egy tizennyolc fős csapat járja a szigetet és keresi a koalákat. Miután befogták őket, az állatorvoshoz viszik sterilizálásra.
{Figyelem! Most jön az ismeretterjesztőnek az a része, amin nagyon megbotránkoztam!} : Olyan közel kell mászni a koalához, amennyire csak lehet. Kötelet tesznek a nyaka köré, hogy ne másszon magasabbra, aztán zászlót lobogtatnak az orra előtt, amitől megpróbál távolodni. Így tudjuk lecsalni őket a fáról. A földön egy másik ember elkapja és vászonzsákba dugja - és onnanmeg már mehet az eljárás. {Ausztrálok! Akárhogy is, de érző lényekről van szó! Talán elfelejtettétek?:S arról pedig nem is szólva, hogy maga az ember sokkal több kárt okozott és okoz a mai napig az eukaliptuszerdőkben, mint a koalák, akiknek természetes élőhelye!}
/A hallottakon egyébként még maga a narrátor is megbotránkozik, s ennek a következő kérdéssel ad hangot/ :
Narrátor: Ön szereti a koalákat?
Vadőr: Igen, elragadó állatok!
Narrátor: Mégis sterilizálja és kitelepíti őket?
Vadőr: Ez egy humánus megoldása egy nagyon nehéz problémának. {Nahát! Hát nekem minden eszembe jutott erről, csak az nem, hogy humánus!} Figyelünk a kualák jólétére. Nem fogjuk be őket harminc fok felett, mert hőgutát kaphatnak. {ó, milyen körültekintő!} A befogók ki vannak képezve, hogy hogyan bánjanak a koalákkal, így minimalizálják a stresszt; s olyan gyorsan visszaviszszük őket, amennyire csak lehet. 1997-ben indult a program, azóta kb. hatezer koalát sterilizáltunk. {basszus!} Két és félezret tovább küldtünk délkeletre, Dél-Ausztráliába. {rendben, ezzel talán nem is lenne gond; de sterilizálás nélkül nem mehetett volna?{ Miután sterilizálták őket, azonnal műanyag állathordozóba kerülnek és feltesszük a repülőre. Bérelünk egy repülőt, amivel egyszerre 40 koalát vihetünk a Mount Gambier-ba, vagy más regionális reptérre, ami közel van a helyhez, ahol szabadon eresztjük őket. Egy ember a Mount Gambier-n összegyűjti az állatokat és elviszi őket a kijelölt területre, ahol szabadon engedi őket. Ott egyből kiugranak a dobozból, amit egy fa alá tesznek és addig kísérik őket figyelemmel, amíg felmásznak a fára és boldogan letelepszenek a tetején. Van egy ellenőrző programunk is. A sziget különböző pontjain 115 ellenőrző pontunk van, ahová minden évben visszamegyünk és megvizsgáljuk a koalák állapotát és a populáció sűrűségét. {minél kevesebb, annál jobb, mi?:P :( } Így megtudjuk, hogy egy területen mennyi koalát sterilizáltunk és látjuk, ha csökken a populáció sűrűsége. De a legfontosabb az, hogy látjuk, hogyan reagálnak a fák a kezelésre. {hát persze, hogy aza legfontosabb :( } Fantasztikus látvány, amikor azokon a részeken, ahol beavatkoztunk, a fák burjánzanak és hatalmas lombozatuk van. Ezt nagyon jó látni.
Narrátor: más növények gazdagon virágoznak a Kenguru-szigeten. Itt él a kefevirág, haikia, ausztrál teafa, tél tűrő banksia, és a porzós akác."
Ti mit gondoltok erről, amit itt idéztem? Ugye ti sem értetek vele egyet?:D
"A Kenguru-sziget tökéletes szaporodóhelynek bizonyult a koalák számára: dúsan zöldellnek az eukaliptuszfák, amikből lakomázhatnak és nincsenek ragadozók, pl. kutyák, amik a kelet-ausztráliai populációt megsemmisítették. A Kenguru-szigetet ma az 1920-as években ide telepített koalák leszármazottjai népesítik be. Ez a populáció mára elvadult és most már 26 ezer koala él itt.
A baj az, hogy felfalják a gumifa (mármint eukaliptusz) apró hajtásait és ezzel elpusztítják a fákat.
A dél-ausztrál hatóságok igyekeznek megakadályozni, hogy a Kenguru-sziget elveszítse gumifáit. Egy vadőrt azzal bíztak meg, hogy mentse meg mind a fákat, mind a koalákat.
Narrátor: A probléma egyértelmű: a fák teljesen meg vannak kopasztva.
Vadőr: igen, a koala hajlamos kirágcsálni a fák lombkoronáját, s ha ezt huzamosabb ideig engedjük, akkor az egész fa elpusztul. Abból, hogy a lombozat belseje le van rágcsálva, egyértelműen látszik, hogy melyik fát ették a koalák. A külső ágakat nem tudják elérni. Ezért a kinyúló ágakon gyakran megmarad a dús levélzet; de a fa csúcsa teljesen meg van kopasztva.
2001-ben felmértük a populációt az egész szigeten és összesen 22-27 ezer között volt a zsámuk. Nagy túlélők, és egyre csak szaporodnak.
Narrátor: a megoldás tehát vagy a sterilizálás vagy az áttelepítés.
Vadőr: tulajdonképpen a kettő kombinációja; ahol nagy kárt tesznek kedvenc fáikban, kitelepítjük őket. Októbertől áprilisig fogjuk be őket, mert akkor a legkedvezőbbek az időjárási feltételek. Tavaly október óta egy tizennyolc fős csapat járja a szigetet és keresi a koalákat. Miután befogták őket, az állatorvoshoz viszik sterilizálásra.
{Figyelem! Most jön az ismeretterjesztőnek az a része, amin nagyon megbotránkoztam!} : Olyan közel kell mászni a koalához, amennyire csak lehet. Kötelet tesznek a nyaka köré, hogy ne másszon magasabbra, aztán zászlót lobogtatnak az orra előtt, amitől megpróbál távolodni. Így tudjuk lecsalni őket a fáról. A földön egy másik ember elkapja és vászonzsákba dugja - és onnanmeg már mehet az eljárás. {Ausztrálok! Akárhogy is, de érző lényekről van szó! Talán elfelejtettétek?:S arról pedig nem is szólva, hogy maga az ember sokkal több kárt okozott és okoz a mai napig az eukaliptuszerdőkben, mint a koalák, akiknek természetes élőhelye!}
/A hallottakon egyébként még maga a narrátor is megbotránkozik, s ennek a következő kérdéssel ad hangot/ :
Narrátor: Ön szereti a koalákat?
Vadőr: Igen, elragadó állatok!
Narrátor: Mégis sterilizálja és kitelepíti őket?
Vadőr: Ez egy humánus megoldása egy nagyon nehéz problémának. {Nahát! Hát nekem minden eszembe jutott erről, csak az nem, hogy humánus!} Figyelünk a kualák jólétére. Nem fogjuk be őket harminc fok felett, mert hőgutát kaphatnak. {ó, milyen körültekintő!} A befogók ki vannak képezve, hogy hogyan bánjanak a koalákkal, így minimalizálják a stresszt; s olyan gyorsan visszaviszszük őket, amennyire csak lehet. 1997-ben indult a program, azóta kb. hatezer koalát sterilizáltunk. {basszus!} Két és félezret tovább küldtünk délkeletre, Dél-Ausztráliába. {rendben, ezzel talán nem is lenne gond; de sterilizálás nélkül nem mehetett volna?{ Miután sterilizálták őket, azonnal műanyag állathordozóba kerülnek és feltesszük a repülőre. Bérelünk egy repülőt, amivel egyszerre 40 koalát vihetünk a Mount Gambier-ba, vagy más regionális reptérre, ami közel van a helyhez, ahol szabadon eresztjük őket. Egy ember a Mount Gambier-n összegyűjti az állatokat és elviszi őket a kijelölt területre, ahol szabadon engedi őket. Ott egyből kiugranak a dobozból, amit egy fa alá tesznek és addig kísérik őket figyelemmel, amíg felmásznak a fára és boldogan letelepszenek a tetején. Van egy ellenőrző programunk is. A sziget különböző pontjain 115 ellenőrző pontunk van, ahová minden évben visszamegyünk és megvizsgáljuk a koalák állapotát és a populáció sűrűségét. {minél kevesebb, annál jobb, mi?:P :( } Így megtudjuk, hogy egy területen mennyi koalát sterilizáltunk és látjuk, ha csökken a populáció sűrűsége. De a legfontosabb az, hogy látjuk, hogyan reagálnak a fák a kezelésre. {hát persze, hogy aza legfontosabb :( } Fantasztikus látvány, amikor azokon a részeken, ahol beavatkoztunk, a fák burjánzanak és hatalmas lombozatuk van. Ezt nagyon jó látni.
Narrátor: más növények gazdagon virágoznak a Kenguru-szigeten. Itt él a kefevirág, haikia, ausztrál teafa, tél tűrő banksia, és a porzós akác."
Ti mit gondoltok erről, amit itt idéztem? Ugye ti sem értetek vele egyet?:D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)