Ősi értékek, amikhez képest minden pénz értéktelen

A Yolngu Radio révén pár hete fedeztem fel ezt a gyönyörű, ám egyben szomorú ősausztrál dalt az egyik legismertebb együttestől, a Yothu Yinditől. Sem a dallama, sem a mondanivalója nem megy ki a fejemből. Különösen ez a rész: "It's not forty thousand dollars or more, but forty thousand years of culture here."
Bárcsak megértenék végre azok, akiknek szól! Pénzben nem mérhető mindaz, amit az őslakosoktól elvettek.


Készítettem hozzá egy - nem művészi - fordítást.

Emlékszem, mikor édesanyám elvezetett a bozóton át az ugrándozó kengurukhoz; yam-gyökeret és méhrajokat kerestünk. De a föld odalett, elvette a bánya embere - hát nem látjátok, mit tettetek velem?
Minden változik, de a föld itt marad, hogy birtokoljuk és megtartsuk. Nem negyvenezer vagy több dollárról van szó, hanem negyvenezer év kultúrájáról! A boldogság valós dolog, de most árapály jön. Galamb kiált a szélben: itt vannak a cápák!
A föld odalett, elvette a bánya embere. - Nem látjátok, mit tettetek velem?

Bár ez egy megható, kellemes hangzású dal, én mégmérgesebb vagyok - az őslakosok szavaival élve - a "bánya emberére". Főleg Adani-ékra, akik nem is ausztrálok, hanem egy indiai mammutcég, aminek a tervei életveszélyesen hathatnak a Nagy-korallzátonyra. A helyi őslakosok, a Wangan és Jagalingou népek 2013 óta harcolnak ellenük és ennek az egyedülálló természeti kincsnek a jövőjéért. Mivel egy-egy petícióhoz én is csatlakoztam, így rendszeresen küldenek nekem hírlevelet az aktuális helyzetről. De általában olyan híreket küldenek, amik csak növelik az elkeseredésemet mind az ő jövőjükkel, mind a Nagy-korallzátonyéval kapcsolatban. Szívből drukkolok ennek az őslakos népnek, hogy ők kerüljenek ki győztesen a harcokból! Hiszen egy olyan egyedülálló természeti csoda értékét, mint a Nagy-korallzátony, valóban nem lehet pénzben mérni.

A világ legidősebb csillagászai: az ausztrál őslakosok

Már rég szerettem volna, hogy ez az érdekes cikk fenn legyen valahol magyarul is. Igaz, nem látom, amikről szól, de talán épp ezért tartom érdekesnek és misztikusnak. De ami ennél is fontosabb, az az, hogy bizonyítja ez a cikk, hogy az ausztrál őslakosok gondolkodása, világról alkotott képének fejlődése már évezredekkel ezelőtt megelőzte az általunk ismert tudósokét.
az eredeti cikket ide kattintva olvashatjátok
Magyarul pedig itt Olasztrálián:

Ha éjjel felnézünk az égre, észrevehetjük a Nagy Emu csillagképet. Vagy egy olyan csillagcsoportot fedezhetünk fel, ami Djulpant ábrázolja. Vagy épp a híres Nunganarit. Bár ezek a nevek sokunk számára idegenül hangzanak, azt mégis tudjuk, mit írnak le. A Ngarrindjeri nép számára, akik a Murray folyó tavainál éltek, Nunganari "éles fénysugarat", ismertebben a Délkeresztet jelenti. Bár a Boorong népek a Délkeresztet fán lévő posszumnak látták. A Yolnguknak a Djulpan csillagkép a kingfish-klánból származó három fivér történetét mondja el, de a nyugatiak számára az Orion vadászét. A nagy emu, melynek történetét sok ausztrál őslakos ismeri, a tejút kiterjedése.

A közvéleménnyel ellentétben a csillagászat nem a görögökkel és nem is a sumérokkal kezdődött. Egy éppen zajló kutatás azt bizonyítja, hogy az ausztrál őslakosok széleskörű, részletes csillagászati tudás birtokában voltak. Míg Galilei a 17. században azon fáradozott, hogy kimutassa, nincs kapcsolat a hold és az apály között, az Ausztrália Északi Területén élő Yolngu nép történetei már összekapcsolták a kettőt. Tudunk egy ősi ausztrál Stonehenge-ről is, melyet a nap mozgásának nyomonkövetésére használtak.

Mint a világ sok más kultúrájában, a csillagászat az ausztrál őslakosok számára is egyet jelentett a naptárral, mely meghatározta a föld termékenységét vagy hogy mikor várható eső. Pl. amikor a nagy Emu olyan, mintha maga alá húzott lábakkal ülne, ez azt jelenti, hogy ez a megfelelő idő a tojások begyűjtésére, mert a hímek éppen fészket raknak. Az Északi Területen, Katherine közelében élő Kuvema nép számára a kora reggel felkelő Orion télen azt jelentette, hogy a dingók párosodni fognak és hamarosan kicsinyeik lesznek, s ez fontos élelmiszerforrás volt a Kuwemáknak.

De ami talán még ennél is érdekesebb, az az, hogy az őslakos csillagászat nemcsak a csillagok megfigyeléséről szólt. Dr. Duane Hamacher az ausztrál őslakos csillagászattal foglalkozó kutatócsoport vezetője az Új-Dél-Wales-i Egyetemen. Az európai megközelítéssel szemben az őslakosok az éjjeli égbolt több rétegét is nézték.

- A legérdekesebb dolog az aborigin csillagászatban az, hogy az őslakosok nemcsak a fényes csillagokat nézik, hanem a köztük lévő sötét foltokat is. Ha az Emu csillagképet nézzük, észrevehetjük, hogy a teste nem csillagokból áll. Sokkal inkább sötét ködfoltok alkotják a Tejúton. A Délkereszt közelében lévő "Coalsack Nebula" ["Szeneszsák Ködfolt] az emu feje.

Hamacher azt feltételezi, hogy ennek oka az, hogy a déli félteke a tejút középpontja felé dől meg, ahol ezek a sötét ködfoltok könnyebben észrevehetőek.

A csillagok az őslakosok szájhagyományában is FONTOS SZEREPET KAPTAK. Különösen, amikor kijelölték az egyén szerepét a közösségben és a világban, mely épp úgy vertikális, mint horizontális.

Ghillar Michael Anderson, Euahlayi törzsfő elmondása szerint az éjszakai égboltról leolvasható történetek az őslakosok számára nemcsak elvont dolgok összességét jelentik. Fontos kulturális információkat tartalmaznak, melyeket tudniuk kell ahhoz, hogy a törvényüknek megfelelően élhessenek.

- A történeteink a Földön betöltött helyünkre világítanak rá,és elmagyarázzák, hogyan kötődik testünk földhöz és éghez. Azért tartjuk éjjel a szertartásainkat, hogy megmutassuk a diákjainknak és a fiataloknak, hogy ami fölöttünk van, az egyszerre alattunk is van. - magyarázza Michael. - Minden történetünk, beleértve a csillagokról szólóakat is, megtanítja, milyen kapcsolat van köztünk és a minket körülvevő világ között. Ezek a szabályok határozzák meg, hogyan éljünk a világban születésünk percétől halálunkig. E törvények ismerete nélkül egy lépést sem tehetünk. Ha az embert nem tanítják a szertartásokkal, nem térhet haza. Ismernünk kell a szabályokat és kapcsolatainkat, mert így a lelkünk mindent tudni fog azon a napon, amikor meghalunk. Ha ez a tudás nincs meg, a magasabb erők visszaküldenek bennünket, hogy újra tanuljunk meg mindent.

Daisy Loongkoonan, a 105 éves aborigin festőművész

Van egy nyugat-ausztrál aborigin festőművész, akiről 95 évesen derült ki, hogy nem mindennapi tehetsége van. Daisy Loongkoonan, a nyugat-ausztráliai Nyikina nép legidősebb tagja, idén 105 éves. De csak tíz éve fedezte fel a tehetségét. Különleges képei (amiket PETINEK meg nekem leírhatna valaki, aki lát, ha megnézi a belinkelt cikket a bejegyzés végén), világszerte elterjedtek. Persze az én figyelmemet nem a képek, hanem a néni kora keltette fel.

Hogy pontosan mikor született, nem lehet tudni, de a népe szerint több mint 100 éve, talán 1910-ben.

- Vándorolva lehet leginkább megismerni a környezetet - mondja Daisy, - én is így találtam rá sok finom gyümölcsre és a gyógynövényeket is így fedeztem fel. Még ma is szeretem járni a vidéket, megmutatni a fiataloknak, hogyan kell barnira (goannára) vadászni, és halászni. A festményeimen mindent bemutatok, ami az ősi életformával kapcsolatos. A Nyikina vidéket úgy festem le, ahogy a sólymok llátják, amikor magasan szállnak az égen.

Daisy Loongkoonan képeit most a dél-ausztráliai Művészeti Galériában állították ki. Nagyon fontos a festmények megőrzése, mert a segítségükkel Daisy sok történetet mesél el a fiataloknak. A képei nagyon színesek, így egyfajta fényjáték hatásuk is van.

Festményeit a stílusuk miatt akár repülős térképként is lehet használni, ert madártávlatból rajzolja meg a Nyikina vidéket a Fitzroy folyó körül, ami az ő otthona.

Szóval,ezek szerint akadnak még olyan ausztrál őslakosok, akiknek megvan a lehetőségük a fehér ember érkezése előtt folytatott egészséges életmódra és így a hosszú és vidám életre! (Ennek annyira megörültem, hogy ahogy a cikket fordítottam, egyszer majdnem 1005-öt írtam:D) És az még egy külön bónusz, hogy ez a néni még festőművész is.

Eredetiben a cikket
ittt olvashatjátok

Kelet-ausztrál Gumbaynggirr ősnyelvtanító műsor a rádióban

Megint eltűntem, de tőlem ez már megszokott sajnos, nem vagyok egy született blogger. Most is PETIMNÉL vagyok, tőle jelentkezem be egy-egy gyors hírrel Ausztráliából. Mármint nem mi vagyunk Ausztráliában, egyelőre csak ez a hír jön onnan:D

A Gumbaynggirr nyelv Kelet-Ausztrália aborigin nyelve, Új-Dél-Wales területén beszélték. Egy hír szerint, amit nemrég olvastam, mára sem lett elfelejtve. Méghozzá úgy tartják életben, hogy még a fehérekhez is eljusson: ugyanis hetente egyszer, szerdánként, az ABC Coffs Coast c. reggeli műsorában megjelenik Gary Williams, egy Gumbaynggirr nyelvtanár, aki egy-egy mondatot, kifejezést hoz és elmagyarázza angolul, mikor, milyen környezetben használják, mire vonatkozik, etc. Egyelőre ez egy három perces blokk, ami nsw-i idő szerint minden szerdán reggel fél nyolckor kezdődik, a hírek után. Magyar idő szerint éjjel fél1-kor... És hoppá, most nézem csak, hogy már 2011 óta megy! Hát még jó, hogy felébredtem!:D Bár én személy szerint Yolngu nyelvtanító műsornak még jobban örülnék, de egyrészt még olyat is felfedezhetek, másrészt minden ilyen hírnek örülök, mert ezek a nyelvek nagyon ritkák és értékesek, mindig jó, ha élesztgetik és terjesztik őket.
A forrása egyébként angolul
itt olvasható
a cikkbe be is van ágyazva az egyik műsorrészlet.

Remélem, hamarosan olyan műsort is találok, ami hasonlóan tanítja a Yolngu nyelvet is! Ha bárki bármit tud, mindenképp írjon! Előre is milliónyi köszi!

"Legyen Ön is ősausztrál!"

Még nyár elején egy nagyon érdekes cikkre bukkantam. Igazából tavaszi hír, csak nyáron volt időm jobban elmerülni Ausztráliában. Szóval, egy ősausztrál tévés megelégelte a fehér életet és hivatalosan is visszatért a törzsi életformához. Engem nagyon elgondolkodtatott ez a dolog. Itt a cikk magyarul:

"Jeremy Geia, volt tévés és újságíró, tavaly mondott le ausztrál állampolgárságáról. Ott hagyta állását és fizetéséről is lemondott. Úgy gondolja, Észak-Queenslandben több tízezren csatlakozhatnának a Yidindji nemzethez. Néhány helyi őslakos, köztük Beatrice Dodd szerint sokan készek csatlakozni hozzá.
- Nagyon elszánt vagyok. Tudom, nem lesz könnyű, de Murrumu és a vének segítségével minden lehetséges - nyilatkozta Beatrice Dodd.
Jeremy Geia ma már csak törzsi nevén, azaz Murrumuként, ill. a Független Yidindji nemzet külügy-és gazdasági minisztereként mutatkozik be és további tagokat toboroz.
Úgy érezte, ki kell törnie a megszokott életritmusból, hogy megmutassa, a törzsi életformára született. Tévésként megelégelte, hogy folyton sanyarú sorsú aborigineket kell interjúvolnia, akiken nem tudott segíteni. Ezen kívül régi önmagát, az újságíró és tévés Jeremy Geiát kedves személyiségnek tartotta, de úgy érezte, nem volt valódi. A törzsi életben sokkal jobban meg tudja találni önmagát.

Már az előző évben megállapodott a Crownnal*, hogy egy Hongkongnál másfélszer nagyobb területet jelöljenek ki a Yidindji nemzet részére.

Bárki csatlakozhat (erről jutott eszembe a "legyen Ön is ősausztrál!" szlogen)

- Nem számít, hogy feketék vagy fehérek, hozzánk bárki csatlakozhat. Ez egy igazi életstílusválasztás.

Már Tony Abbott miniszterelnököt is meghívta, hogy hivatalos megállapodást kössenek.

- A Yidindji nemzet a megoldás. Jöjjön, üljünk le, beszéljük meg a dolgokat, mert mi készek vagyunk egyezkedni a földünkért.

Murrumu, akinek még az autóján is Yidindji rendszámtábla* van, figyelmeztette a rendőröket, hogyha nem fogadják el, kormánya a nemzetközi bírósághoz is fordulhat.

Ez az élet sem fenékig tejfel

Murrumunak van egy kisfia, Jeremy, akinek persze szintén van törzsi neve. Már óvodás lenne, de mivel az óvodához is ausztrál állampolgárságot igazoló dokumentum kell, a törzsi igazolást pedig nem fogadták el, Murrumu egyelőre otthon tanítja.

- A kis Jeremy tudja, hogy nem vagyunk a Crown része és nem vagyunk ausztrál állampolgárok.
Murrumu nem bánja, hogy így döntött, úgy érzi, az élet számára még csak most kezdődik.

- Crown: sajnos még nekem is utána kell néznem:D
- a "Murrumu rendszámtábla" után pedig csak azért tettem csillagot, mert furán hangzik. A törzsi élettel ugyanis én nem tudom összeegyeztetni az autózást. Még akkor sem, ha ők már "modern aboriginek", ahogy egy dalban is éneklik. De mindenesetre utánanézek majd, hogy április óta mi történt az Yididji háza táján, sikerült-e megegyezni a miniszterelnökkel, hányan csatlakoztak, ilyenek. Tök durva és izgi, h ilyet lehet!:D
Itt az eredeti cikk angolul

Bemutatok egy kedves Yolngu dalt

Egy gyönyörű, Yolngu nyelven énekelt dalt hoztam nektek, ami a természethez, tengerhez való kötődésről szól. Egy őslakos érzéseiről, akinek el kellett szakadnia a tengertől, ezért honvágya van. 2013-ban hallottam először és azóta minden nyáron sokat hallgatom, főleg így NAIDOC környékén. Nekem fehér emberként is végtelenül hiányzik a tenger, ezért teljesen együttérzek. A Youtube-on nem találtam, ezért azt a felvételt tettem fel egy megosztóra, amit a rádióból vettem fel mp3-ban.

itt meghallgathatjátok

És itt a fordítása:

"Hat éve már a városban élek
de minden éjjel a tengerről álmodom.
Azt mondják, ahol rátalálsz, ott az otthonod,
vajon ez a hely az lehet-e valaha?

Mi, sósvízi népek
ezelőtt mindig a tengernél éltünk
de most Alice Springs nyugati részével kell beérnünk
itt a feleségem és családom is.

Esténként száraz szél fúj
a hegyekből
a síkságon át
behunyom a szemem
és elképzelem,
hogy újra egy csónakban vagyok
a tengeren
teknősre vadászom
és újra közel vagyok
otthonomhoz, ami vár reám."

P.s.: mielőtt még teljesen elzsibbadna az arcom a vigyorgásban, hogy lám-lám, tanulás nélkül is milyen jól le tudtam fordítani egy ősausztrál dalt, elárulom, hogy létezik
angol szövege is
úgyhogy egy kicsit csaltam:D vétkemet enyhítendő, ide teszem a Warumpi Bandtől is angolul, majd Christine Anu feldolgozásábann is, akitől viszont csak most ismertem meg.







Mindegyik tetszik, de a legjobb akkor is a fentebbi Yolngu verzió! És szerintetek?

További szép NAIDOC-ot! :)

Ősi babaköszöntő ceremónia NAIDOC Week alkalmából

Sajnos képeket nem tudok róla prezentálni itt a blogon, de ha rákattintotok a
forrásszövegre
amit lefordítottam, ott száz, hogy fenn vannak :)

"Egy ősi babaköszöntő ceremóniával fogadták a Victoria állambeli Koorie közösség legfiatalabb tagjait. Az eheti NAIDOC ünnepség részeként több mint harminc baba és mildurai gyerek vett rézt az ősi köszöntőceremónián. Bár ez egy egyszerű rituálé, a mildurai Michael Haraddine számára kultúrális és történelmi jelentőséggel bír. Feleségével nyolc hónapos fiukat hozták az ünnepségre. Harradine a Latji Latji törzs leszármazottja, és szeretné, ha a fia megismerné ősei történelmét és hagyományait. - "Azt szeretnénk, ha büszke lenne arra, hogy aborigin - mondja. - Manapság a fiatalabb generáció életéből egyre inkább kimaradnak az efféle ősi dolgok. A nagypapám még erősen kötődött a kultúrához, ahogy édesapám is; de amikor mindketten meghaltak, én már nem folytathattam tovább a hagyományok megismerését.

Rose Gilby egyetemi tanár a Monash Egyetemen, de segített a ceremónia megszervezésében.

- Ez a babaköszöntő egyfajta rituálé része, amivel nemcsak az országban, hanem a közösségben is köszöntik a babákat és mi engedélyt kaptunk az őslakosoktól, hogy részt vegyünk ezekben a közösségi eseményekben. - mondja Rose. - Mi eddig nem sok ilyet láttunk, ezért élesztjük újra és tervezzük újjá az őslakosok segítségével. Az ilyen rituálék révén a közösség úgy működhet, mint egy nagy család."

Szívesen vennék egy jó kis leírást is erről a ceremóniáró, mert ha már nem-aboriginek is részt vehettek benne, akkor valószínűleg nem titkos. De leírást egyelőre nem találtam róla. Amint lesz, szólok! További szép NAIDOC Weeket nektek!

Ha július, akkor NAIDOC Week!

Hát ez is eljött végre! Tudjátok, a NAIDOC Week, ami az ausztrál őslakosok előtti tiszteletadásról, a tőlük való tanulásról, kultúrájuk ünnepléséről szól. Ebbe a leírásba jól bele is foglaltam az ideji NAIDOC témáját, ami így hangzik: "We all stand on sacred ground; learn, respect, and celebrate". Ausztrália minden pontjához kötődik egy-egy Álomidő vagy Álmodás beli esemény, történet, dal és ennek megfelleően a földrész minden pontjának megvan - a mai angol nevén túl - az őslakos elnevezése is. Ezért is jelent meg az a kis elnevezéstár, amit pénteken itt is megosztottam és ezért is van az, hogy a NAIDOC esti kvízműsorában a legtöbb telefonálótól megkérdezik, tudja-e, milyen ősi történet kötődik a régióhoz, ahol él, melyik törzsélt/él ott ill. mi az ősi neve a területnek. A NAIDOC Week honlapja (www.naidoc.org.au) arra biztat, hogy olvassunk annyi Álomidő beli történetet, amennyit csak tudunk, hogy méginkább megértsük az őslakosok természethez, tengerhez, szent helyekhez fűződő kapcsolatát.

Én 2012 óta minden évben együtt ünneplem az ausztrálokkal ezt az eseményt. Igaz, követni leginkább csak az ABC Radio Extra révén tudom, de az is szuperül átadja az eseménysorozat hangulatát. Éjjel-nappal be van kapcsolva és felveszek róla mindent, ami csak jön :) Meg hétfőn találtam pár Álomidő beli történetet is, meg még keresek többet is, úgyhogy egész jól be tudok kapcsolódni a tiszteletadásba innen Magyarországról is. De a legszebb mégis az lenne, ha találnék magam mellé még pár hasonló érdeklődésű embert és akkor együtt is ünnepelhetnénk. Tudom, hogy hozzám hasonló fanatikust nehéz lenne találnom, de azért sosem adom fel a reményt! :) A bejegyzés végére ezért már csak annyi maradt, hogy sok boldog NAIDOC Weeket kívánjak mindenkinek, akár ünneplitek, akár nem!:D

Ngunnawal nyelvi program a canberrai iskolában

Emlékeztek-e még Michael Christie-re? Még két éve írtam róla. Ő egyike azoknak, akik javasolták az ősnyelvek tanítását az iskolákban. Nos azóta sok olyan ciket olvastam, ami azt igazolja, hogy a javaslata meghallgatásra talált! Anynira bízom benne, hogy az ilyen programok által egy olyan generáció jön létre, akik még többet tudnak majd segíteni az aborigin és torres-szorosi kultúra megőrzésében.

--------

"Egy canberrai iskolaelőkészítős csoport a helyi ill. új-dél-wales-i ősnyelvet tanulja. Ez a program a Ngunnawal közösség és az AIATSIS* közreműködésének eredménye. 2014-ben döntötték el, hogy ez a legjobb módja a nyelv és a kultúra megőrzésének.

- Fontos, hogy az ember megismerje azt az aborigin földet, ahol él, és a nyelv által méginkább közelebb kerüljön hozzá - mondta Rebecca Kings, a Ngunnawal tanárnő. - A gyerekek szülei is örülnek a dolognak. Az embernek nem szabad elveszítenie a kapcsolatot kultúrájával és nyelvével.

A gyerekek olyan szavakat tanulnak, mint kutya, madarak, kígyó, kenguru, de a testrészeket és az üdvözlési formákat is megtanulják Ngunnawal nyelven.
- A gyerekek olyanok, mint a szivacs, nyitottak mindenre, az új kultúrák befogadására és olthatatlan tudásvágyuk van.

A program sikerén felbuzdulva több iskolát is bevonnak majd a projektbe."

*AIATSIS: Australian Institute of Aboriginal and Torres Islander Studies - azaz röviden Ausztrál Őslakos Tanulmányok Intézete (ahová szintén el kell jutnom mindenképpen!)

A cikket angolul
itt olvashatjátok

Mit rejtenek Sydney őslakos elnevezései? Most kiderül!

Ma igazi kincsekre bukkantam! Már régóta szerettem volna tudni, mit jelentenek egyes aborigin elnevezések. Mindig is zavart, hogy hiába vagyok az ausztrál őslakos kultúra elkötelezett rajongója, mégis csak az angol neveket értem, mert eddig nem találtam magyarázatot a hangzatos aborigin szavakra. Na most tt egy kis szótár, amit az AIATSIS honlapjáról tett közzé egy Fb-oldal, én pedig közzéteszem itt!

Néhány Sydney-i városrész neve és aborigin jelentése
- ALLAWAH = pihenj meg, maradj itt
- BUNNERONG = alvó gyík
- CABARITA = víz melletti, a víznél lévő
- CAMMERAY = a helyi északi törzs neve; Port Jackson
- COOGEE = rossz; az elpusztult és partravetett hínár szaga.
- COVAN = nagy víz; de nagybácsit is jelent:O
CRONULLA = kicsi rózsaszín tengeri csiga
GIRRAWEEN = virágosrét
- GUNNAMATT = homokdűnés tengerpart
- GYMEA = óriás liliom; de ugyanakkor azt is jelenti, hogy kismadár
- ILLAWARRA = tenger közelében lévő magas hely
- JANNALI = Hold
- KILLARA = mindig itt
- KURING-GAI = a Kuring-gai törzs lakhelye vagy vadászterülete
- LILLI PILLI = mirtuszfa
- MAROUBRA = a hajdan itt élő törzs neve; de ez a szó azt is jelenti, hogy jó.
- PARRAMATTA = ahol az angolnák lefekszenek; sötét dzsungel; a folyó felső része
TOONGABBIE = vízközelben lévő hely
TURRAMURRA = magas föld; egy kis folyam
WAHROONGA = a mi otthonunk
WARRAWEE = gyere ide
WOOLOOWARE = mocsaras síkság

Annyira tetszenek! Remélem, nemsokára több ilyet is tudok írni! Ja, mielőtt még elfelejtem, a forrása

ennek a pdf-nek
a tizennyolcadik oldala.

A Milka Oreo vajon ausztrál kekszszel készül?:D

Az Oreo kekszet csak Ausztráliában lehet beszerezni, de vajon akkor a Milka Oreónak miért ez a neve?:D Nem hinném, hogy "Liláék" onnan szerzik bele a kekszet. Vagy lehetséges lenne?:O na jó oké, ígérem, értelmesebbet is írok ma még, ez csak úgy eszembe jutott. De azért, ha megvan a válasz, szólok!XD

Na jó, ha már itt vagyok és ha már elnevezéseket elemezgetek: a tegnapi bejegyzésem után kíváncsi voltam, vajon csak én emlegetem-e az aborigineket úgy, hogy "ősausztrálok". Na, utánajártam: és nem!:D Ráguglizva a szóra, kijött egy nagyon szép és titokzatos novella, amit mindenkinek sok szeretettel ajánlok.

Varga Tamás József: ULURU

Nagyon tetszik, ahogy magyarázza az Álomidőt és az Uluruhoz kapcsolódó történeteket. Minden szavát az íróval együtt éltem át, ahogy olvastam - tehát nagyon jó a stílusa. Az egész novella misztikuma magávalragadott! Nagyon köszönm Varga Tamás Józsefnek ezt az élményt!

P.s.: ha ti is tudtok még Ausztráliában játszódó novellákat és regényeket, kérlek írjátok meg kommentben! Főleg őslakosokról szólóak érdekelnek :) előre is köszi! Éljenek az "ősausztrálok"!

New Yorkban az "ősausztrál" angyal

Híreim vannak Gurrumulról,
Ausztrália angyali hangjáról
ahogy már írtam róla korábban. Nos, ezen a héten New Yorkban koncertezett, mégpedig szerdán!

Idézet: "A szomorkás, mégis mézédes hangon éneklő Gurrumul a nyelvi korlátokat is áthidalja; Gumatj dialektusban énekel, amit az egész világon csak háromezren beszélnek"! (ha én is megtanulhatnám, akkor már háromezeregyen lennénk:D hát én tényleg abban reménykedtem, hogy többen vannak! Persze ez nem egy egész nyelv, hanem a Yolngun belül egy dialektus, de akkor is, csak háromezer?

Na, mélázásból visszatérve: a most 45 éves Gurrumul nagyon szerény és interjút sem szokott adni, de több mint félmillió eladott albummal büszkélkedhet. (egy dvd-vásárlásról van is egy fan-sztorim, amit a rajongói oldalán olvastam, majd fenn lesz itt is, mert nagyon édes és megható). Gurrumult New Yorkban Quincy JOnes producelte, aki Michael Jacksonnal is dolgozott. "Az övé a legrendkívülibb, legmuzikálisabb, legérzelmesebb hang, amit valaha hallottam." - mondta Gurrumulról.

Mivel angolul csak alkalomadtán beszél és énekel, általában barátja és felfedezője, Michael Hohnen szavain keresztül ismerhetjük meg őt. Aki egyébként már könyvet is írt róla, ami 2013-ban jelent meg! (kedves olvasóm, ha Ausztráliában élsz, kérlek küldj egy példányt nekem!:D) Mindenesetre az, hogy ez a kedves aborigin angyalka ilyen szerény maradt a rivaldafényben is, azt jelzi, hogy bárhol is jár a világban, képes hű maradni magához és egyedülálló kultúrájához, ami csodálatos. Az is egyedülálló szerintem, hogy senki sem akarta és nem is akarja beolvasztani a nem-őslakos világba annak ellenére, hogy a koncertjei révén azért egyre többet jár ott.

Igazából én is sokat köszönhetek neki, itt a Föld másik felén. Életem első "ősausztrál élményét", - ahogy emlegetni szoktam - tőle kaptam. Vagyis általa ismerhettem meg a még érintetlen, valódi Ausztrália hangulatát és ő az, aki miatt méginkább szeretnék elmélyülni benne. És természetesen védeni ezt a kultúrát, amennyire csak lehet. Még akkor is, ha innen Magyarországról szinte lehetetlen...

"'Disclaimer': Még egy párszor biztosan használni fogom azt azt a szintén általam kreált kifejezést, hogy "ősausztrál". Kérek mindenkit, hogy ezt ne értsék félre, mert egyáltalán nem sértésnek szánom, egyszerűen csak az "ausztrál őslakos" rövidítése, se több, se kevesebb.

Ausztrál ősnyelvmentők akcióban

Sokszor ábrándozom arról, hogy milyen szívesen dolgoznék ausztrál ősnyelvmentőként. Nagyon kérlek, ne nézzetek bolondnak, amióta 2011 nov. 11-én felfedeztem a Djarimirrit, bloggernevem ihletőjét, egyszerűen beleszerettem ezekbe a nyelvekbe és sokat gondolok a megmentésükre.

Ezért is örültem nagyon, amikor megtudtam, hogy 2013 augusztusában új képes szótárak készültek, amelyek hozzájárulnak néhány ausztrál ősnyelv megőrzéséhez. A mai Queensland területén beszélt öt nyelvet, köztük a Pitta Pitta és Kalkadoon nyelveket vették fel a szótárakba. A régióban egyébként összesen 14 nyelvcsoport található és ezek közül igyekeznek a lehető legtöbbet írott formában is dokumentálni, hogy bárki számára elérhetőek legyenek.

A DCQ (a projektért felellős szervezet) szóvívője, Jeff Poole elismeri, amit egyébként még sokaknak kellene, hogy a nyelv szorosan kötődik a kultúrához és annak megértéséhez, így szégyen lenne, ha ezek a nyelvek eltűnnének.

A DCQ szervezet két éven át dolgozott a projekten és munkájuk eredményeként közérthető képes szótár készült.

A szóvívő a cikk végén azért hozzáteszi, hogy sokkal könnyebb a nyelvmentés azokban az orszákokban, ahol csak egyetlenegy bennszülött nyelv van. Pl. Új-Zélandon. Örültem volna, ha ez a mentegetőzés kimaradt volna a cikkből, hisz egyértelmű, hogy egy valamire könnyebb vigyázni, mint többre. Dehát az ausztrálok már csak ilyenek, néha úgy érzem, szeretik túlmagyarázni a dolgokat. De azért szeretem őket :) meg most különben sem kritizálni szeretném, hisz ez nagyon jó hír, mindig örülök, ha ilyet olvashatok. Azt kívánom, hogy még sokan kövessék ennek a nyelvmentőcsoportnak a példáját!

A tenger odaadó gyermekei

Ezt a dalt az ideji NAIDOC Week hozta el nekem júliusban. 2012-ben jelent meg, s díjat is nyert a National Indigenous Music Awardson. Megríkatott, amikor először hallottam és gyakran még most sem tudom könnyek nélkül hallgatni. Az aboriginek és a természet, ezen belül is a tenger kapcsolatát mondja el. Csodálatos az a természethez való szeretetteljes, szinte gyermeki kötődés, amiről ez a dal szól.



"Kövess engem
a mély kék tengerhez,
Kövess engem
a mély kék tengerhez,
látom a színjátszó naplementét,
olyan, mint ŋarrpiya,
látom a színjátszó naplementét,
gyönyörű, mint ŋarrpiya.
(...)
Szívem visszavágyik
a mély kék tengerhez,
szívem visszavágyik a mély kék tengerhez,
látom arcát,
ahogy rám mosolyog,
érzem ölelését,
ahogy felemel."

Bár én nem vagyok aborigin, olyan, mintha ez a dal a szívem hangján született volna: teljesen át tudom érezni mindazt, amit jelent. A tenger felemelő ölelését és mosolyát Olaszországban éltem át először, s ezt a dalt hallgatva rögtön újra átjárt ez a csodálatos érzés. S bár én nem vagyok bennszülött, azt hiszem, a tengerrel kapcsolatban mégis közösek az érzelmeink. Sohasem felejtem el szeretni és tisztelni, hálát adni azért, hogy én is fürdőzhettem benne, s hogy annyi örömöt okozott; hálát adni a sok szép, különleges kagylóért, amiket az aljáról hozhattam fel; hálát adni azért, hogy vigyázott rám, amíg úsztam; hogy sohasem engedett túl mélyre merülni, lebeghettem a felszínén, odaadó ölelésében; s végül hálát adni a halakért is, amikkel egy-egy ebédre vagy vacsorára megajándékozott. Azt kívánom, bárcsak én is vigyázhatnék rá, hisz olyan értékes és csodálatos!

"Ausztrália víg leánya" - népdal

Régebben, amikor ausztrál countryzenéket kerestem, egész véletlenül ráakadtam egy angol népdaloldalra, ahol szinte az összes angol nyelvű ország dalai fenn vannak. Pontosabban csak címek, de a Youtubeon a többségük elérhető. Na, így találtam rá erre az ausztráliai vidámságra is, és már tényleg nem bírom ki, hogy ne osszam meg itt:D A dal az ausztrál népdalgyűjtő blog szerint - merthogy olyan is van ám! - 1877-ben keletkezett. Egy fiatal aborigin lány és egy fehér férfi boldog egymásra találásáról szól egyébként. Terveztem, hogy lefordítom a szövegét, de ezt tényleg nagyon művészien szeretném, úgyhogy arra még kérek egy kis időt:D Most csak jöjjön a dal, ami jún. 16 óta édesíti a mindennapjaimat:

Amerika bennszülöttei ausztrálok?

Ezt a megdöbbentő cikket a 2006-ban lementett dokumentumaim között találtam. Nem tudom, hogy azóta kutattak-e a témában, de az biztos, hogy ezután majd jobban figyelni fogom az antropológusok kutatásait. Bár azt már sajnos nem tudom, melyik honlapról mentettem le 2006 szept. 2-án, de most nagy meglepetést okozott, amikor rátaláltam:D


"Amerika bennszülöttei ausztrálok?

Universidad de Săo Paolo

Amerika valódi bennszülöttei állítólag nem a mai indiánok, akiknek az ősei az utolsó jégkorszak után körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt a Bering-szoroson át érkeztek Amerikába, hanem a Csendes-óceánt hajóval átszelő ausztrálok. Ráadásul jóval megelőzték mongolid társaikat.
Antropológusok nemrégiben alaposan megvizsgáltak hat, Brazíliában talált koponyát, köztük Luciáét. A fiatal lány koponyája 12 ezer éves, vagyis a legősibb, amit eddig Amerikában találtak. Brazíliában és Kolumbiában az elmúlt négy évben mintegy ötven másik koponya is előkerült, valamennyi a 9 ezer évvel ezelőtt
érkezett mongolidokénál régebbi.

Luciát az 1970-es évek elején francia régészek találták meg, de nem tulajdonítottak különösebb fontosságot a leletnek. Beszállították a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeumba, s elraktározták. Néhány évvel ezelőtt Walter Neves professzornak beszélt valaki a koponyáról, aki átvitette a Sao Paolói egyetemre, s megkezdte vizsgálatát. Az eredmény meghökkentő volt: „döbbenten láttuk, hogy egyetlen mongolid jegy sem fedezhető fel Lucián, sőt inkább negroid jelleget mutatott” – nyilatkozta a professzor. A legtöbb hasonlóságot a délkelet-ázsiai, az ausztrál és a melanéz népességgel mutatta, akik maguk 60 ezer évvel ezelőtt jelentek meg ezeken a területeken, és feltehetően azoknak az első modern homóknak a leszármazottai voltak, akik 100 ezer évvel ezelőtt kirajzottak
megjelenési helyükről, Afrikából.

Sokáig úgy vélték, hogy Dél-Amerikában a Clovis-kultúra népessége telepedett meg először 11 ezer évvel ezelőtt. Nemrégiben azonban 40 ezer éves faszén-, kőeszköz- és ételmaradványokat találtak ezen a területen -– talán éppen egy Ázsiából vagy Ausztráliából hajón érkezett társaság tábortüzének nyomait. De hogyan tehették meg a két földrész közötti 13 ezer kilométeres távolságot több ezer évvel ezelőtt? A választ nyugat-ausztrál barlangfestmények adják meg. A Kimberley-festményen a legrégibb hajóábrázolás látható. A sziklarajz 17 ezer évesnél biztosan régebbi. A hajóorr a rajzon igen magas, ez azonban
teljesen felesleges belföldi, nyugodt vizeken. Ilyeneket a nyitott óceán legyőzéséhez használnak. Régészek szerint azonban ilyen hajóút abban az időben nem lehetett tudatos tervezés eredménye, sokkal valószínűbb egy véletlen szerepe az átkelésben. Három évvel ezelőtt öt afrikai halászt elragadott a vihar, és néhány heti hányódás után Dél-Amerika partjainál kötöttek ki. Ketten meghaltak addigra, de hárman túlélték a borzalmas utazást.

Az új elméletet látszanak alátámasztani a brazil Serra da Capivara barlangfestményeinek számítógépes-leképezési technikával „életre keltett” figurái. A rajzon vadászok üldöznek armadillókat. Csakhogy azok még az utolsó jégkorszak előtt kihaltak ezen a területen. Vagyis a rajzoló a mongolidok megérkezte előtt örökítette meg őket. A képek később készült részein az is tisztán látszik, hogy bennszülöttek harcolnak idegenekkel – talán épp az északról betörő mongolidokkal.
Az antropológusok szerint az amerikai bennszülötteket a mongolidok majdnem teljesen kipusztították, ám Tierra del Fuega szigetén, ha keveredve is, de megmaradtak.

Forrás:
http://www.usp.br"

Két ausztrál jó hír

A szombati elkeseredett szavak után most két  jó hírrel térek vissza :) az egyik, hogy ma délután, ahogy kapcsolgattam a tévét, egyszercsak egy ausztrál-görög vízilabda meccs jött szembe az olimpián, amit aztán az ausztrálok szépen meg is nyertek!:D Nagyon tetszett, ahogy a kommentátor közvetítette a meccset, a kedvenc mondataim valahogy így hangoztak: "hát mit kellene még tenniük az ausztráloknak, hogy a görögök komolyan vegyék őket?.." - kérdezte vhol a 11. ausztrál gól körül. "Hát, az ausztrálok annyira verhetetlenek, hogy a görög kommentátor már csak szétttárja a karját itt mellettem, dehát ő azért mégsem ugorhat a medencébe." Aztán valamikor a meccs vége körül, amikor már minden el volt döntve az Ötödik Kontinens csapatának a javára: "Na, az ausztrálok már nem is akarnak semmit, csak a játék végét."XD Extraszuper csapat! Remélem, a szerbek nem jobbak náluk, mert a következő ellenfeleik ők lesznek 8-án. Hajrááá, Ausztrália!!!

    A másik ausztrál jó hír pedig tudjátok, honnan jön? Egyenesen az Álomidőből!

    Szombaton még azt írtam, hogy a Yolngu Radio eltűnésével elveszett egy ősnyelv-mentő reménység is. Nos, ezennel jelentem: ez nem igaz. S hogy miért nem? Mert ma kiderült, hogy a Yolngu Radio és az ARDS nem is tűnt el, csak átalakult! Ugyanis, amikor próbáltam utánajárni mégegyszer a dolgoknak, újra ráakadtam az ARDS honlapjára és meg is tudtam nyitni! Lehet, csak frissítés alatt volt vagy ilyesmi, mindenesetre most a rádiót is kicsit más címen lehet elérni, mint eddig. Hát ezért írta a rádiós progim, hogy "nincs forrás", mert az ARDS elérhetőségével együtt megváltozott a rádió streamurlje is! Elég furcsa címen jön be most az ARDS honlapja, valahogy így: http://ards.com.au/www.ards.com.au/ Ilyen címet még nem láttam:D De mindenesetre egyszerűen úgy, hogy ards.com.au/, már nem is jön be és a streamurlben is kétszer jelenik meg a szervezet neve, nem pedig egyszer, ahogy ezelőtt. Hát ennyi az egész, s most, hogy ezt felfedeztem, biztosan tudom: semmi sincs veszve! És ez nagyon jó érzés :)

Djarimirri eltűnt reménysége

A német élményeket ígértem, tudom, és nem is mára, hanem tegnapra; csak még mindig keveset vagyok gépnél és amikor itt vagyok, általában azt nézem, mi a helyzet Ausztráliában... És csütörtök délelőtt olyan hírt kaptam, ami minden ősnyelvekkel kapcsolatos reményemet lerombolta.

Kezdjük az elején. Január 28-án találtam rá a Yolngu Radióra, ami Arnhem Land bennszülöttjeinek (pl. a Djarimirri szerzőjének, Gurrumul Yunupingunak) a nyelvén sugározta a műsorát. Sok Yolngu dalt, corroboree-t is hallhattam ebben a rádióban és tényleg rengeteg élményt kaptam. De minden élménynél többet jelentett az a remény, hogy ez a ritka nyelv a rádió révén esélyt kapott a túlélésre.

Júl. 3-án, a NAIDOC Week második napján még el tudtam érni a Yolngu Radiót. Ha jól emlékszem, 4-én is. De ötödikén valami történt, hiába kattintottam rá, nem jött be a műsor. Viszont a honlapot, ahonnan jön, még el tudtam érni. A honlap címe egyébként ez volt: http://ards.com.au/ Az ARDS egy mozaikszó, azt jelenti: Aboriginal Resource and Development Service. Ezen a honlapon is több, Yolngu Mathával és Yolngu közösséggel kapcsolatos hírt lehetett olvasni és néhány rádióműsor is fenn volt mp3-ban. Több program hívta fel a figyelmet a Yolngu Matha veszélyeztetettségére, ami miatt úgy éreztem, az ARDS-nek (s ezzel együtt már Ausztráliának is) valóban szívügye a nyelvmentő misszió. De akkor hová tűnt júl. 5-én a rádió?

Aznaptól kezdve mindennap próbáltam elérni, de csak a honlapot láttam; de júl. 11-én újra volt műsor a rádióban, így gondoltam, csak egy kis leállás volt vmi miatt. Úgy mentem el 13-án Németországba, hogy emiatt már biztosan nem kell aggódnom.

Erre mi fogad, amikor hazajövök? Aug. 2-án az a programom, amivel a világ rádióit szoktam behozni a neten, a Yolngu Radió nevére kattintva ezt írja ki: "Nincs forrás".

Micsoda?!! De hisz akkor ez azt jelenti, hogy az ARDS honlapja is megszűnt! És tényleg, hiába próbálom beírni a címét, nem jön be semmi. Mi lehet ez és miért van? Kétségbeesetten pötyögöm be a gugliba a következő szavakat: "Yolngu Radio 2012". Az első találatra kijön egy táblázat, ami, ha jól értem, azt mutatja, mettől meddig kaptak támogatást egyes Aborigin programok. Az Aboriginal Resource and Development Service-nél, s vele együtt a Yolngu Radiónál ezt a két dátumot láttam: 2010 szept. 29-2012 jún. 30. Hát akkor ezért szűnt meg az ARDS honlapja és vele együtt az értékes Yolngu Radio! :'( Ha nincs támogatás, nincs nyelvmentés sem. Bezzeg a kétezredik angol top40-rádióra, ami ugyanazokat a slágereket nyomatja, mint a többi és ugyanazon a nyelven beszél, mint bármelyik más, arra majd lesz! Mert az fontos, igaz, fehér ember?

Fehér ember... még hogy fehér ember! Olyan sötét vagy, mint az éjszaka! Mikor jössz már rá, hogy attól, hogy egy népcsoportnak más a bőrszíne és esetleg nem angolul beszél, még lehet értékes és támogatást érdemelne! Sőt, tudod mit? Értékesebb mint te, még ha nem ismered el, akkor is! Igazán tanulhatnál ettől a közösségtől, lenne mit! És tudod mit, fehér ember? Ez a közösség sohasem bántana téged önszántából, mert ők nem azok a tudatlan vademberek, akiknek te gondolod őket! Csak akkor bántanak, ha te bántod őket. Így az, hogy nem tudtok békésen egymás mellett élni, nem tőlük jön, hanem tőletek! Ti kezdtétek annak idején a hírhedt "Fehér-Ausztrália"-politikátokkal, aminek a jegyében nem elég, hogy az Aborigin kisgyermekeket egy életre elválasztottátok a családjaiktól (The Stolen Generation =az Ellopott Generáció), de még azt a baromságot is terjesztettétek, hogy Ausztrália kezdettől a tiétek volt és az Aboriginek csak betolakodók! Hát hogy lehettek ti ilyen sötétek?

Amikor 2012 jan. 28-án rátaláltam a Yolngu Radióra, én voltam a legboldogabb Ausztrália-rajongó a világon. Úgy gondoltam, ha létezik ez a rádió, a ritka Yolngu Matha is sokkal tovább fog élni. Erre tessék, a drágalátos fehérek, ki tudja, miért, nem támogatják tovább, ezzel együtt az is valószínű, hogy az Aborigin gyerekeknek továbbra is angol iskolákba kell járniuk (a jelek ezt mutatják, de erről még próbálok részletesebb infót szerezni, csak most még félek, h jól gondolom sajnos). A rádió legalább emellett is reményt adott. De most, hogy már az sincs, eltűnt minden reménysugár.

De én nem akarom, hogy a Yolngu Matha legyen a következő ősnyelv, ami eltűnik! Egyszerűen megszakad érte a szívem :'( Ausztrál nyelvészek, kérlek, tegyetek valamit, de gyorsan!



Update: Vaklárma volt! A rádió nem tűnt el, csak megváltozott az elérési útja. Minden rendben, bár adásszünetek előfordulnak időnként, de a lényeg, hogy nem szűnt meg, ahogy korábban hittem. Még írok róla sokat! :)

Tanuljanak-e az ausztrál gyerekek Aborigin nyelveket?

Amióta 11. 11. 11-én felfedeztem Gurrumul Yunupingu "Djarimirri" c. dalát, bloggernevem legszebb ausztrál ihletőjét, folyamatosan követem a bennszülött nyelvekkel kapcsolatos híreket. De csak most jutottam el oda, hogy az egyik cikket lefordítsam és itt is megosszam :) a cikk épp a Yolngu nyelv megőrzésével kapcsolatos és én személy szerint minden szavával egyetértek! Angolul egyébként
itt olvashatjátok

Tanuljanak-e az ausztrál gyerekek Aborigin nyelveket?

Úgy tűnik, még sohasem volt ilyen széleskörű az érdeklődés a bennszülött nyelvek megőrzése iránt világszerte. Talán ez azért van, mert közülük eddig még sohasem volt ennyi veszélyben.

Néhány bennszülött nyelv nemrég halt ki, és a fennmaradók közül is sokat fenyeget ez a veszély. Az Ethnologue - a Dallasi Nyelvészeti Központ honlapja - szerint 6909 rögzített nyelv létezik, de közülük csak 389-nek (mindössze 6%) van legalább egymilliónyi beszélője. Tehát az Ethnologue.com becslése szerint 6520 nyelvnek egy milliónál kevesebb beszélője van, 5625-nek kevesebb, mint 100000; 1787 nyelvet pedig ezer főnél is kevesebben beszélnek. A kihalás kockázata nemcsak sok ősi nyelvet érint, hanem sok bennszülött nyelvet Ausztráliában, Afrikában, Oroszországban és még sok helyen. Ezért Michael Christie azt vallja, hogy minden ausztrál diáknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy más idegennyelvekkel együtt egy Aborigin nyelvet is megtanuljon. "Az Aborigin nyelv használata révén a bennszülött szülők és nagyszülők is eljönnek az iskolába, s ez összehozza a közösséget és az iskolát" - nyilatkozta Professzor Christie.

Christie, akit a 2011-es Év Ausztráljának választottak, 1972-től az Északi Terület zárt közösségeivel dolgozott. Folyékonyan beszéli a Yolngu bennszülött nyelvet (a "Djarimirri" is ezen a nyelven van!). Segített megszervezni a Charles Darwin Egyetem Yolngu tanulmányok programját, amely 2005-ben Ausztrália legjobb tanítási programjaként miniszteri díjat nyert. 2008-ban Professor Christie tagságot kapott az Ausztrál Tanuló és Tanító Tanácstól (hmm, lehet, itt nem is kellene fordítanom az Australian Learning and Teaching Councilt), ahol olyan programot fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a zárt közösségekben élő Yolngu vének számára, hogy nyelvüket és kultúrájukat elektronikusan tanítsák a világ különböző pontjain élő diákoknak is.

Professor Christie aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az északi területi kormány legutóbb bevezetett szabálya tovább növeli a távolságot az iskola és a közösség között; a szabály értelmében ugyanis a tanítás első négy óráját minden közösségben angolul kell tartani. A BigPond szerint néhány zárt ausztrál aborigin közösségben az iskolába járás csak kb. 30%os. Christie persze nem vonja kétségbe azt sem, hogy az Aborigin gyerekeknek meg kell tanulniuk angolul, de úgy gondolja, az első leckéiket a saját nyelvükön kell hallaniuk, s az angolt csak 11-12 éves korukban kell bevezetni az órarendjükbe. ((teljesen igaza van!!! Végre egy professzor Ausztráliában, aki az én hangomon, az én szívemből szól! :)) Úgy gondolja, hogy a korán rájukerőltetett angol elszakítja őket a szüleiktől és közösségüktől. (így van!!!)

"Fontos, hogy az Aborigin kisgyerekek úgy nőjenek fel, hogy tudják, kik ők, ismerjék a saját nyelvüket, földjüket és családjukat, mielőtt az idegen tanárok, idegen osztály és az idegen nyelv elragadja őket." - nyilatkozta Professor Christie.

Christie úgy gondolja, az Aborigin nyelveknek támogatásra van szüksége (és én is úgy gondolom!) Azt szeretné, ha minél több ausztrál tanulna meg egy Aborigin nyelvet.

Küldetés az ausztrál bennszülöttekért - S.O.S!

Jó rég jártam itt, de most nem is ez a lényeg.. hanem egy ausztrál mozgalom, amihez a múlt héten csatlakoztam és szeretném, ha az olvasóimhoz is elérne a híre. Már akkor meg kellett volna osztanom, amikor csatlakoztam, de akkor még abban reménykedtem, hogy Facebookon gyorsabban reagálnak az ismerőseim, ha megosztom. De sajnos csak egy barátnőm reagált még úgy is, hogy többször felhívtam rá az ismerőseim figyelmét :( így most ti vagytok az utolsó reményem! Holnap este 10-igmég van idő, addig kérlek, írjátok alá ti is és küldjétek tovább a hírt, ahogy csak lehet! Íme az üzenet, amit Facebookon írtam az ismerőseimnek az ausztrál bennszülöttekért:

Kedves Mindenki!

Lehet, hogy vannak köztetek, akiket megdöbbent ez az üzenet, amit most küldök, de kérlek, ne hagyjátok figyelmen kívül :)

Biztos többen tudjátok/emlékeztek, hogy régóta vonz engem minden, ami Ausztráliával kapcsolatos. Sokat olvasok róla, távolról is igyekszem felfedezni, amennyire csak lehet.

Egy ilyen felfedező akció során találtam rá egy mozgalomra, amit ausztrál őslakosok szerveznek a jogaik védelmében. Ausztrália északi területén ugyanis még léteznek őslakos közösségek, akik a fehér ember okozta sok viszontagság ellenére még próbálják őrizni az évezredes hagyományaikat, így Földünk legrégebbi nyelveinek egyikét is, a Yolngu Mathát. S bár még sosem jártam Ausztráliában, életem legszebb ausztrál élményét köszönhetem a közösség egyik tagjának, aki nem más, mint egy 1970-ben született énekes. Belinkelem az egyik dalát, ami életem legelső "ősausztrál" élménye:

http://www.youtube.com/watch?v=bawDFY8G-o4

Ezt a dalt, aminek a címe Djarimirri, örökre a szívembe zártam, mert csodálatos,hogy a 21. században is él még ez a kb. 40 ezer éves nyelv. S igazából egy csoda, hogy még él, ugyanis a fehér ember az ötszáz valaha létező ausztrál ősnyelvből mára kb. csak 20-at hagyott meg. Hogy ez hogy lehet? Úgy, hogy a 19. századtól büntették azokat a bennszülötteket, akik a saját nyelvüket használták, mindenkire rákényszerítették az angolt. S ha ez nem volt elég, voltak, akik a saját nyelvüket meg sem ismerhették, mert a fehér ember már kiskorukban elszakította őket a családjaiktól, hogy angolul beszélő közegben nevelje fel őket. Ezzel, ha jól emlékszem, kb. csak az 1960-as évekre álltak le. Viszont a fehér ember épp napjainkban akarja felszámolni az utolsó északi területi közösséget: szabályozni akarja a mindennapi életét, rájuk akarja erőltetni a saját hagyományait. Egyre többeket börtönöznek be, ha nem azt teszik, nem úgy élnek, ahogy a fehérek akarják. Emiatt a jogtalan bánásmód miatt hetente kilencen-tizen követnek el öngyilkosságot, pedig a 45 ezer fős közösségnek ilyen körülmények között egyébként sincs sok reménye a túlélésre.

2007-től a fehérek hatalma csak részben terjedt ki az utolsó bennszülött közösségre; napjainkban viszont egy olyan törvény elfogadására készülnek a parlamentben, ami, ha hatályba lépne, örökre megpecsételné az utolsó ausztrál bennszülött közösség sorsát. A mozgalom, ami miatt most írok nektek, azért született, hogy ezt megakadályozza és visszaadja az őslakosok hagyományos életterét. Bővebb részletekért kérlek nézd meg az alábbi videót, amivel ők üzennek a világnak:



A mozgalomhoz, aminek a neve "I Stand For Freedom", bárki csatlakozhat, nem számít, hol él a világban. Ez egy olyan helyzet, amikor már nemcsak Ausztrália hangjára van szükség, hanem az egész Földére. Jún. 18-ig 100 ezer aláírásnak kell összejönnie azon a honlapon, amit mindjárt belinkelek. Én egy hete már aláírtam; s nagyon kérlek, hogy ne gondoljatok most őrültnek, de ezzel az üzenettel benneteket is erre szeretnélek kérni.

Íme tehát a link:

https://www.change.org/petitions/australian-government-stop-stronger-futures-and-support-aboriginal-self-determination-in-the-nt

Mivel eddig csak 41,762 aláírás jött össze, nagyon kérlek, hogy ti is csatlakozzatok és terjesszétek is ezt a hírt, akiknek csak lehet! Fogjunk össze Földünk legrégebbi kultúrájának, nyelveinek jövőjéért! Most hétvégén legyünk mi a túlélés reménységei! Az aláírás nekünk csak pár perc, de nekik maga az élet!

Kérlek légy remény te is és barátaid is! Az aláírás után ezt az üzenetet ne felejtsd el továbbküldeni, akiknek csak gondolod! Adj esélyt a barátaidnak, hogy esélyt adhassanak a legrégebbi élő emberi kultúra túlélésére!

Előre is köszönöm mindenkinek,

Anetta, Annie, vagy ahogy tetszik;
Ausztrália-, Földünk-,
és a béke elkötelezett rajongója