Hogy ez miért ennyire "drámai"? Nos csak azért, mert tegnap végre újra rávettem magam és írtam három ausztrálnak: két csajnak és egy srácnak - és ma gondoltam, h legalább egyikük reagál, de semmi :(
Jó, persze tudom, őrültnek tűnhetek nekik, mert iszonyú távol vagyok, mégis nekik írok ismerkedés és angoltanulás címén. Egy kicsit lehet, tényleg őrült vagyok, elismerem. De akkor is jólesne egy reag! :(
Az az igazság, hogy ha briteknek írnék.. nos, ők lehet, közelebb vannak, viszont nekem szinte ugyanolyan távol, mint az ausztrálok, mert személyesen egy jó ideig velük sem tudnék talizni. Az angolomat viszont szeretném fejleszteni, de nemcsak úgy, h könyvből tanulom, hanem anyanyelvi kapcsolatok révén, mert ahogy a múltkori angolórámon is kiderült, sokkal könnyebben megjegyzem a nyelvtant, ha az általános gyakorlatokon kívül más si van, ami eszembe juthat - és így jön képbe a levelezés.
Amúgy tesóm barátnőjének a pasija autodidakta módon tanult angolul és mégis, amikor kint voltak Angliában, tisztára könnyedén vette az akadályokat. Mindig mert beszélni, nem félt, h vmit rosszul ejt vagy h vhogy úgy válaszolnak, hogy ő nem érti. Vagy, ha nem értette, akkor nem szégyellte, hanem visszakérdezett. Na ezek azoka dolgok, amik nekem biztos nem mennnének. Legalábbis angolból száz, h nem! De ami érdekes viszont, hogy pl. az olaszt én is autodidakta módon tanultam, de amikor Itáliában nyaraltunk, teljesen adta magát minden, egyáltalán nem féltem beszélni, mintha az anyanyelvem lenne az olasz (mondjuk ezzel szoktunk is hülyéskedni, erről majd még írok:D)
Mindenesetre, éppen ezért, mivel nekem autodidakta- és sulis tapasztalatom is van, megfogalmazódott bennem egy kérdés: vajon sokan azért nem merjük használni azt az idegennyelvet, amit nem egyedül, hanem a suliban tanultunk, mert a suliban túlerőltetik a nyelvtani szabályokat? Sok szabály, kevés gyakorlat és így nem is tudjuk igazán mihez kötni a dolgokat, s ezért félünk a beszédtől is, ill. hogy megértjük-e a választ v sem. Ez van nálam angolból. De az autodidaktaként tanult olaszból annyi gyakorlatot csináltam magamtól, amennyit csak tudtam, olvastam, fordítottam, nyelvtanoztam úgy, hogy nem néztem folyton a szabályokat, a gyakorlatok révén mégis teljesen rögzültek. Így a beszéd is jött magától annyira, hogy olaszok előtt sem jöttem zavarba.
Ausztrálok! Előttetek még zavarba jönnék, úgyhogy kérlek, ha felébredtetek, írjatok!:D
Minden érdekel, ami Olaszországgal és Ausztráliával kapcsolatos. Ebből született a blogom címe: Olasztrália, ami az álmaim kifejezője. Időnként írok Föld és ember kapcsolatáról is. Ausztrália-rajongóként egyre többet foglalkozom az őslakosokkal, ezért 2015-től ez a blog is főleg rájuk Koncentrál. A hétköznapjaimról már jóval kevesebbet írok, mint az elején. Ha észrevételed van, kérlek, ne titkold, kommentelj nyugodtan! A közösség ereje ezt a blogot is fellendítheti! Jó olvasást!
április 21, 2012
Heti híreim
De eltűntem...:S bocsi mindenkitől! Az egyetemi életen kívül sajnos más is közbejött, ami miatt nem igazán volt erőm írni.Nem lelki dolog, hanem csütörtökre lebetegedtem, így sajnos még órára sem tudtam menni :(
De kedden és szerdán még voltam, így arról tudok írni!:D
A keddi nap egy meglepetéssel indult: egy esztergomi barátnőm jelentkezett Angliába au pairnek; az eredeti terve az volt, hogy befejezi a félévet és csak nyáron megy ki. Viszont felkereste őt egy nagyon szimpatikus, kedves, három gyerekes angol család, akik nem tudnak várni nyárig. Annyira megtetszettek egymásnak a barátnőmmel, hogy a barátnőm már ezen a hétvégén (vagyis holnap reggel!) repül hozzájuk!:D ahogy mesélt róluk, nekem is nagyon szimpatikusak voltak, így a barátnőm helyében én sem várnék nyárig, főleg, ha a család már a hétvégén tudja fogadni! Ez olyan fantasztikus! Egyébként vidéken, nagyon barátságos környéken laknak, Hastings közelében; a gyerekek 1-, 3- és 6 évesek. És tudjátok, miért jó, hogy a barátnőmet ők tudják fogadni? Mert az anyuka angolt tanít külföldieknek! És szerintem tökszupi, hogy olyasvalakivel lehet kapcsolatban a barátnőm, aki azon túl, hogy anyanyelvi angol, a foglalkozásából adódóan még el is tud magyarázni olyan dolgokat a nyelvvel kapcsban, amik lehet, h nekünk, akik csak tanuljuk a nyelvet, nem egyértelműek. Bár a barátnőm sokkal jobban beszél nálam, biztos ő is örül ennek :)
Jaj, bárcsak becsomagolhatnám magam a bőröndjébe és vele mehetnék!:O 13 éves korunk óta ismerjük egymást, sok mindent megosztunk egymással, ezért nagyon fog hiányozni. Persze örülök, hogy ilyen szuper lehetőséget kapott, bizti nagyon jól fogja érezni magát, sokat fog tanulni is, stb... csak akkor is, belegondoltam, hogy holnap elutazik és nyár végéig nem is találkozunk :( persze a kapcsolatot neten fogjuk tartani mindenképpen.
És hogy kicsit a keddi órákról is írjak: úgy látszik, a szünetben nagyon felfrissülhettem, mert még a nyelvészeti óra sem fárasztott le annyira, mint szokott. Az olasz nyelvésszöveg fordítása is könnyen ment!
Délután még készülgettem másnapra, de este szintén ért egy meglepetés: tesóm barátai jöttek el hozzánk, ami azért volt meglepetés nekem, mert először úgy volt, h csak tesómmal találkoznak valahol. De így sokkal jobb volt, mert én már ezer éve nem láttam őket, pedig olyna jó fejek! :) végighülyéskedtük az estét:D
Szerda reggel már vártam a 10-kor kezdődő olasz irodalomtöri szemináriumot.. miért is? Nos, van egy hihetetlenül pesszimista olasz költő-író, akitől három prózai olvasnivalót kaptunk a szünetre. És ami engem illet, annyira bánt ennek az embernek a pesszimizmusa, hogy már vártam a pillanatot, amikor jól kielemezhetem és véleményt mondhatok róla:D Egyetemen az ilyesmi megengedett, sőt, a tanárok kifejezetten örülnek is annak, ha a diáknak saját gondolatai is vannak egy műről, nem pedig csak bemagolja a mások által írt, sablonos "vajon mire gondolhatott a költő?"-maszlagot. Míg a gimiben a falra másztak attól, ha valaki a saját gondolatait adta bele egy műelemzésbe, - hisz csak annak szabadott léteznie, amit a tankönyv szerzője megállapított a versről, - addig az egyetemen a tanáraink még kérdezik is a véleményünket egy-egy műről. És nemcsak olasz szakon, magyaron is. És ez nagyon tetszik, mert az irodalomnak ez a helyes megközelítése! :) csak a gimis tanárok állnak úgy a műelemzéshez - legalábbis nekem ez a tapasztalatom, - mintha a gondolkodás valósággal bűn lenne. Pedig bizony nem az! :)
A szerdai nap többi órája is szuper volt. Igazából már tényleg nagyon hiányzott az egyetemi élet. Kedden is már úgy léptem be az aulába az állomásról, hogy "oh de jó, haza értem, itthon vagyok!":D hiába, túl hosszú volt az a két hetes tavaszi szünet!:O
Ezért nagyon mérges voltam, hogy bármennyire is szerettem volna menni csütörtökön és pénteken is, nem tudtam, mert közbejött a betegség. Mégpedig olyan, amiről írni sem lehet, de mindenesetre csak remélni tudom, hogy a diéta és a Normaflore-kúra megteszi a hatását és jövő héten már semmi bajom sem lesz.
Nna.. hát ezek történtek velem a héten. E hírek közül a betegséget persze szívesen kihagytam volna, de hát ilyen is van.. a jövő hetem már száz százalékos lesz! Annak kell lennie!:D
Ma este az RTL-en jönnek a Csillagok! Már várom őket, most lesz az első igazi élő döntő! :) hajrááá! :))
De kedden és szerdán még voltam, így arról tudok írni!:D
A keddi nap egy meglepetéssel indult: egy esztergomi barátnőm jelentkezett Angliába au pairnek; az eredeti terve az volt, hogy befejezi a félévet és csak nyáron megy ki. Viszont felkereste őt egy nagyon szimpatikus, kedves, három gyerekes angol család, akik nem tudnak várni nyárig. Annyira megtetszettek egymásnak a barátnőmmel, hogy a barátnőm már ezen a hétvégén (vagyis holnap reggel!) repül hozzájuk!:D ahogy mesélt róluk, nekem is nagyon szimpatikusak voltak, így a barátnőm helyében én sem várnék nyárig, főleg, ha a család már a hétvégén tudja fogadni! Ez olyan fantasztikus! Egyébként vidéken, nagyon barátságos környéken laknak, Hastings közelében; a gyerekek 1-, 3- és 6 évesek. És tudjátok, miért jó, hogy a barátnőmet ők tudják fogadni? Mert az anyuka angolt tanít külföldieknek! És szerintem tökszupi, hogy olyasvalakivel lehet kapcsolatban a barátnőm, aki azon túl, hogy anyanyelvi angol, a foglalkozásából adódóan még el is tud magyarázni olyan dolgokat a nyelvvel kapcsban, amik lehet, h nekünk, akik csak tanuljuk a nyelvet, nem egyértelműek. Bár a barátnőm sokkal jobban beszél nálam, biztos ő is örül ennek :)
Jaj, bárcsak becsomagolhatnám magam a bőröndjébe és vele mehetnék!:O 13 éves korunk óta ismerjük egymást, sok mindent megosztunk egymással, ezért nagyon fog hiányozni. Persze örülök, hogy ilyen szuper lehetőséget kapott, bizti nagyon jól fogja érezni magát, sokat fog tanulni is, stb... csak akkor is, belegondoltam, hogy holnap elutazik és nyár végéig nem is találkozunk :( persze a kapcsolatot neten fogjuk tartani mindenképpen.
És hogy kicsit a keddi órákról is írjak: úgy látszik, a szünetben nagyon felfrissülhettem, mert még a nyelvészeti óra sem fárasztott le annyira, mint szokott. Az olasz nyelvésszöveg fordítása is könnyen ment!
Délután még készülgettem másnapra, de este szintén ért egy meglepetés: tesóm barátai jöttek el hozzánk, ami azért volt meglepetés nekem, mert először úgy volt, h csak tesómmal találkoznak valahol. De így sokkal jobb volt, mert én már ezer éve nem láttam őket, pedig olyna jó fejek! :) végighülyéskedtük az estét:D
Szerda reggel már vártam a 10-kor kezdődő olasz irodalomtöri szemináriumot.. miért is? Nos, van egy hihetetlenül pesszimista olasz költő-író, akitől három prózai olvasnivalót kaptunk a szünetre. És ami engem illet, annyira bánt ennek az embernek a pesszimizmusa, hogy már vártam a pillanatot, amikor jól kielemezhetem és véleményt mondhatok róla:D Egyetemen az ilyesmi megengedett, sőt, a tanárok kifejezetten örülnek is annak, ha a diáknak saját gondolatai is vannak egy műről, nem pedig csak bemagolja a mások által írt, sablonos "vajon mire gondolhatott a költő?"-maszlagot. Míg a gimiben a falra másztak attól, ha valaki a saját gondolatait adta bele egy műelemzésbe, - hisz csak annak szabadott léteznie, amit a tankönyv szerzője megállapított a versről, - addig az egyetemen a tanáraink még kérdezik is a véleményünket egy-egy műről. És nemcsak olasz szakon, magyaron is. És ez nagyon tetszik, mert az irodalomnak ez a helyes megközelítése! :) csak a gimis tanárok állnak úgy a műelemzéshez - legalábbis nekem ez a tapasztalatom, - mintha a gondolkodás valósággal bűn lenne. Pedig bizony nem az! :)
A szerdai nap többi órája is szuper volt. Igazából már tényleg nagyon hiányzott az egyetemi élet. Kedden is már úgy léptem be az aulába az állomásról, hogy "oh de jó, haza értem, itthon vagyok!":D hiába, túl hosszú volt az a két hetes tavaszi szünet!:O
Ezért nagyon mérges voltam, hogy bármennyire is szerettem volna menni csütörtökön és pénteken is, nem tudtam, mert közbejött a betegség. Mégpedig olyan, amiről írni sem lehet, de mindenesetre csak remélni tudom, hogy a diéta és a Normaflore-kúra megteszi a hatását és jövő héten már semmi bajom sem lesz.
Nna.. hát ezek történtek velem a héten. E hírek közül a betegséget persze szívesen kihagytam volna, de hát ilyen is van.. a jövő hetem már száz százalékos lesz! Annak kell lennie!:D
Ma este az RTL-en jönnek a Csillagok! Már várom őket, most lesz az első igazi élő döntő! :) hajrááá! :))
április 16, 2012
Angolozó nyuszikaaa:D
Nna mégis jövök egy kicsit :)
A cím rólam szól :O Mindjárt bővebben írok róla.
Olyan pörgős napom volt! Igazából már korán reggel kidobott az ágy és azóta szinte folyamatosan dolgoztam vmin a hétre, meg angolra :) holnap lesz a tavaszi szünet utáni első napom az egyetemen és már úgy várom!:D
Erről jut eszembe: terveztem, hogy felteszem a szakdoga-sztorim harmadik részét. Ez hamarosan jön, csak mostanában mindig annyimás blogfrissítő ötletem is van.
Pl. ami miatt most megint billentyűzetet ragadtam, az ismét az angol:D hihetetlen, hogy mennyire bátortalan vagyok még mindig, ha angolul kell írnom vagy beszélnem :( ma pl. ki kellett töltenem egy angolul írt kérdőívet, aminek a nagy része csak ilyen aláhúzogatós volt, viszont az uccsó kérdés kifejtős. De írták, hogy ha gondolom, magyarul is válaszolhatok. Hát.. annyira féltem, h angolul esetleg elírnék valamit és félreértenék, h inkább tényleg magyarul válaszoltam az uccsó kérdésre. Most ez így nem volt gáz, mert csak az Erasmusos formaság miatt volt angolul, de valójában magyarok nézik át.. na de nem mindig lesz ez ilyen egyszerű!
Úgy szégyellem, hogy Ausztráliáról álmodozom, miközben nyuszi vagyok angolból :( Hát nemellentmondásos? De ha már Ausztrália: lehet, épp ott van a gyógyír a bátortalanságomra :) pontosabban ott is a több angol nyelvű ország közül:D Csak az a legszimpibb:O már napok óta gondolok arra, hogy kereshetnék újra egy ausztrál levelezőtársat. Tavaly volt két srác (lányoknak is írtam, de valahogy mindig a pasik válaszoltak:D). A kontaktolás jól is indult mindkettőjükkel, csak aztán egy idő után eltűntek:O egyikük, Cal közel egy hónap után, Chris pedig öt hónap után. És mivel nagyon beleéltem magam, hogy yeah, végre vannak emberek, akiknek a révén kapcsolatot teremthetek álmaim földjével és még az angolt is gyakorlom, - hogy amikor már nem válaszoltak, vagy csak ritkán, jóformán belebetegedtem:S de lehet, ha most írnék vkinek, nem tűnne el egy idő után? Valahogy hiányoznak már a távolról jövő mailek!:D szóval lehet, hamarosan újra megpróbálom :)
Annál is inkább, mert a ma esti angolórámon egy csomó nyelvtani dolog úgy ugrott be, hogy "ja hoppá, tényleg, ezt Cal is így írta, wow, ezt meg Chrisnél láttam, és jééé, ezt meg az AustraliaDay honlapján!" És így már mindjárt könnyebb volt beazonosítani és megjegyezni! :) Szóval az angolos segítség, a lehetőség adott, csak élnem kell vele! ;)
A cím rólam szól :O Mindjárt bővebben írok róla.
Olyan pörgős napom volt! Igazából már korán reggel kidobott az ágy és azóta szinte folyamatosan dolgoztam vmin a hétre, meg angolra :) holnap lesz a tavaszi szünet utáni első napom az egyetemen és már úgy várom!:D
Erről jut eszembe: terveztem, hogy felteszem a szakdoga-sztorim harmadik részét. Ez hamarosan jön, csak mostanában mindig annyimás blogfrissítő ötletem is van.
Pl. ami miatt most megint billentyűzetet ragadtam, az ismét az angol:D hihetetlen, hogy mennyire bátortalan vagyok még mindig, ha angolul kell írnom vagy beszélnem :( ma pl. ki kellett töltenem egy angolul írt kérdőívet, aminek a nagy része csak ilyen aláhúzogatós volt, viszont az uccsó kérdés kifejtős. De írták, hogy ha gondolom, magyarul is válaszolhatok. Hát.. annyira féltem, h angolul esetleg elírnék valamit és félreértenék, h inkább tényleg magyarul válaszoltam az uccsó kérdésre. Most ez így nem volt gáz, mert csak az Erasmusos formaság miatt volt angolul, de valójában magyarok nézik át.. na de nem mindig lesz ez ilyen egyszerű!
Úgy szégyellem, hogy Ausztráliáról álmodozom, miközben nyuszi vagyok angolból :( Hát nemellentmondásos? De ha már Ausztrália: lehet, épp ott van a gyógyír a bátortalanságomra :) pontosabban ott is a több angol nyelvű ország közül:D Csak az a legszimpibb:O már napok óta gondolok arra, hogy kereshetnék újra egy ausztrál levelezőtársat. Tavaly volt két srác (lányoknak is írtam, de valahogy mindig a pasik válaszoltak:D). A kontaktolás jól is indult mindkettőjükkel, csak aztán egy idő után eltűntek:O egyikük, Cal közel egy hónap után, Chris pedig öt hónap után. És mivel nagyon beleéltem magam, hogy yeah, végre vannak emberek, akiknek a révén kapcsolatot teremthetek álmaim földjével és még az angolt is gyakorlom, - hogy amikor már nem válaszoltak, vagy csak ritkán, jóformán belebetegedtem:S de lehet, ha most írnék vkinek, nem tűnne el egy idő után? Valahogy hiányoznak már a távolról jövő mailek!:D szóval lehet, hamarosan újra megpróbálom :)
Annál is inkább, mert a ma esti angolórámon egy csomó nyelvtani dolog úgy ugrott be, hogy "ja hoppá, tényleg, ezt Cal is így írta, wow, ezt meg Chrisnél láttam, és jééé, ezt meg az AustraliaDay honlapján!" És így már mindjárt könnyebb volt beazonosítani és megjegyezni! :) Szóval az angolos segítség, a lehetőség adott, csak élnem kell vele! ;)
Egy kis komment a Csillag születikhez
Szombaton elfelejtettem írni, hogy ettől a héttől lehet, kicsit ritkábban fog frissülni Olasztrália.. Tegnap volt a tavaszi szünetem utolsó napja, s így ettől a héttől már jobban el leszek havazva az egyetemi teendőimmel. De azért igyekszem frissülni, amilyen gyakran csak lehet!
Még múlt héten ígértem egy Csillag születikes kommentet... bár az az igazság, nem tudom, hogy Ausztráliában, ill. Kanadában mennyire tudjátok és szeretnétek követni... szóval bocsi, ha nektek kicsit off:D de mára még úgy tervezem, h más blogfrissítés is lesz, ha belefér az időmbe, csak ezt már régebben terveztem és nem akarom kihagyni.. Nos: ha jól emlékszem, említettem, hogy minden zsűritagot nagyon bírok, egy kivételével. Ez az egy pedig nem is lehetne más, mint a kritikus, aki a tiszta hangú Richárdot nem engedte tovább, de a trágár szöveggel bemutatkozó rappercsávót, Plazmát igen. Őt egyébként is mindenki nagyon édesnek és elragadónak találta, igaz, az ún. "produkciójából" alig lehetett érteni valamit, mert olyan trágár volt, hogy jóformán a háromnegyedét ki kellett sípolni. De a kritikus (nem nevezem nevén, aki követi a Csillagokat, bizti tudja, kire gondolok), még a legutóbbi válogatóban is megjegyezte magáról, hogy a zsűriben ő az egyetlen, aki a jóízlésű embereket képviseli.. vagy vmi ilyesmi, már nem tudom, h fogalmazta meg pontosan, csak ez volt a lényege.. hát, ki tudtam volna futni a világból! Meg még volt jó pár nem bejövős megjegyzése... Nem lesz a kedvencem, az biztos...
De egyébként a többi zsűritagnak teljesen igaza volt, amikor mondták, hogy 72-ből nagyon kevés az a 12 csillagjelölt, akik bejuthatnak az igazi döntőbe. De a párbaj jó ötlet volt; és örültem, hogy a két operaénekes közül a pasi jutott tovább, neki szurkoltam! Mondjuk persze, hogy neki, hisz nagyon szeretem a tenorokat:D a popénekes csajok, Jenny és... jaj nem emlékszem a másik csaj nevére:O viszont egy döntetlen párbaj után mindketten bejutottak, ami meglepett, de örültem neki :) Plazma is összemérte a szókincsét egy másik rapperrel.. na, rá különösen kíváncsi voltam, mert őt ugye azzal a feltétellel juttatták tovább, hogy a következő döntőre nem hoz csúnya beszédet. És nem is hozott! Mi több, így a második kör után még szimpi is lett nekem is, mert nagyon elgondolkodtatott a szövege, ami igazán a szívéből jött. Igen, a második körre elhittem, hogy van szíve!:D a másik srác szövegét nem is értettem, nem azért, mert kisípolták, hanem tényleg nem tudtam összerakni, mit akart mondani azzal a "mamahotellel":D Elsorolta egy szoba vagy egy lakás berendezéseit többször is és erre mondta azt Plazma, aki a háttérből figyelte: "az a nagy különbség kettőnk között, hogy míg ő arról rappel, ami körülötte van, addig én arról, ami bennem van!" és teljesen igaza volt! Szóval akármennyire is nem volt szimpi az elején Plazma, most örülök hogy végül ő jutott tovább, mert teljesen megváltozott!
Ööö.. most nincs előttem mind a 12 csillagjelölt, de azt hiszem, még a 72-ből is többenlettek volna, akiket beválasztottam volna. Mindenesetre, azért egész jó kis csapat jutott be az igazi döntőbe, szóval nagyon drukkolok nekik! Egyelőre én még nem választottam magamnak csillagot, mármint nem tudom, kinek drukkoljak legjobban, de majd a döntőkön kiderül:D
Na most egyelőre ennyi... Ha nem merülök el túlságosan az egyetemi dolgaimban, akkor ma még jövök.. de ha nem, akkor csak holnap.. majd kiderül!:D
Még múlt héten ígértem egy Csillag születikes kommentet... bár az az igazság, nem tudom, hogy Ausztráliában, ill. Kanadában mennyire tudjátok és szeretnétek követni... szóval bocsi, ha nektek kicsit off:D de mára még úgy tervezem, h más blogfrissítés is lesz, ha belefér az időmbe, csak ezt már régebben terveztem és nem akarom kihagyni.. Nos: ha jól emlékszem, említettem, hogy minden zsűritagot nagyon bírok, egy kivételével. Ez az egy pedig nem is lehetne más, mint a kritikus, aki a tiszta hangú Richárdot nem engedte tovább, de a trágár szöveggel bemutatkozó rappercsávót, Plazmát igen. Őt egyébként is mindenki nagyon édesnek és elragadónak találta, igaz, az ún. "produkciójából" alig lehetett érteni valamit, mert olyan trágár volt, hogy jóformán a háromnegyedét ki kellett sípolni. De a kritikus (nem nevezem nevén, aki követi a Csillagokat, bizti tudja, kire gondolok), még a legutóbbi válogatóban is megjegyezte magáról, hogy a zsűriben ő az egyetlen, aki a jóízlésű embereket képviseli.. vagy vmi ilyesmi, már nem tudom, h fogalmazta meg pontosan, csak ez volt a lényege.. hát, ki tudtam volna futni a világból! Meg még volt jó pár nem bejövős megjegyzése... Nem lesz a kedvencem, az biztos...
De egyébként a többi zsűritagnak teljesen igaza volt, amikor mondták, hogy 72-ből nagyon kevés az a 12 csillagjelölt, akik bejuthatnak az igazi döntőbe. De a párbaj jó ötlet volt; és örültem, hogy a két operaénekes közül a pasi jutott tovább, neki szurkoltam! Mondjuk persze, hogy neki, hisz nagyon szeretem a tenorokat:D a popénekes csajok, Jenny és... jaj nem emlékszem a másik csaj nevére:O viszont egy döntetlen párbaj után mindketten bejutottak, ami meglepett, de örültem neki :) Plazma is összemérte a szókincsét egy másik rapperrel.. na, rá különösen kíváncsi voltam, mert őt ugye azzal a feltétellel juttatták tovább, hogy a következő döntőre nem hoz csúnya beszédet. És nem is hozott! Mi több, így a második kör után még szimpi is lett nekem is, mert nagyon elgondolkodtatott a szövege, ami igazán a szívéből jött. Igen, a második körre elhittem, hogy van szíve!:D a másik srác szövegét nem is értettem, nem azért, mert kisípolták, hanem tényleg nem tudtam összerakni, mit akart mondani azzal a "mamahotellel":D Elsorolta egy szoba vagy egy lakás berendezéseit többször is és erre mondta azt Plazma, aki a háttérből figyelte: "az a nagy különbség kettőnk között, hogy míg ő arról rappel, ami körülötte van, addig én arról, ami bennem van!" és teljesen igaza volt! Szóval akármennyire is nem volt szimpi az elején Plazma, most örülök hogy végül ő jutott tovább, mert teljesen megváltozott!
Ööö.. most nincs előttem mind a 12 csillagjelölt, de azt hiszem, még a 72-ből is többenlettek volna, akiket beválasztottam volna. Mindenesetre, azért egész jó kis csapat jutott be az igazi döntőbe, szóval nagyon drukkolok nekik! Egyelőre én még nem választottam magamnak csillagot, mármint nem tudom, kinek drukkoljak legjobban, de majd a döntőkön kiderül:D
Na most egyelőre ennyi... Ha nem merülök el túlságosan az egyetemi dolgaimban, akkor ma még jövök.. de ha nem, akkor csak holnap.. majd kiderül!:D
április 14, 2012
Péntek 13 - avagy az apró örömök napja ;)
Ahogy a címből is látszik: most nem ismeretterjeszteni vagy fordítani fogok, hanem kicsit írok a tegnapi napomról:O
Tegnap ugye péntek 13 volt; nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem hiszek az ilyen napokhoz kapcsolódó babonákban. Sőt, nekem az ilyen napok sokszor még szerencsét vagy jó híreket is hoznak, szóval úgy érzem, tényleg semmi okom hinni a babonában (na most ezt gyorsan le is kopogom..XD)
A nap derűjét apró örömök sorozata adta.
Először is az, hogy olyan igazi, tavaszi péntek volt, vidám, napos idővel. Bárcsak húsvétkor is ilyen lett volna!:D És mivel anyu tegnap csak délre ment dolgozni, nekem meg ugye még mindig tavaszi szünetem van, reggel elmentünk ruhatár-felfrissítő körútra. Választottam is egy kényelmes nacit, aminek a színei is a tavaszi vidámságot árasztják :)
Aztán, mivel a Pennyben épp olasz hét van, lecsaptunk rá és ott is bevásároltunk. Vettünk háromféle olasz sütit, szószokat, na meg persze raviolit is, így a fínom ebédem is megvolt :) (L)Péntek 13:D(L) Hehe, méghogy balszerencsés!:O
És az apró örömök sorozatának itt még mindig nincs vége: csak délután jöttem a géphez és a mailcímembe belépve nagy meglepetés fogadott: Judit, Ausztráliából, rátalált a blogomra és írt is az előző bejegyzésemhez!!! Mégjobban feldobta a napomat! ;) Ezúton is köszöntöm őt sok szeretettel! :)
Ezután még az este sem múlt el meglepetés nélkül: mivel nagyon szeretem a kvízműsorokat, ha van időm, mindig megnézem az M1-en a Maradj talpon-t meg az RTL-en a Safe-et (igen, visszatért!!!). És tegnap a Maradj talponnak egy különkiadása volt, vagyis gyereknap volt benne:D 12 évesek mérhették össze a tudásukat! Persze hozzájuk illő kérdéseket kaptak és nagyon ügyesen játszottak! A győztesek értékes tárgyjutalmat kaptak. Pl. az egyik kislány, aki hét párbaj után 825 ezret nyert, ebben az értékben a következő ajándékokat kapta: laptopot, hifit, családi belépőt egy ókori történelmi élményparkba lovaglási lehetőséggel, ami a kislánynak találó is volt, hiszen nagyon szeret lovagolni. Jó érzés volt látni, hogy a játék szervezői még erre is gondoltak); ezen kívül elvihette az osztálytársait élményfürdőzni az Aquarenába. Engem nagyon meghatott az a bátorság, talpraesettség, ahogy a kis 12 évesek játszottak és az is, ahogy jutalmazták őket. A műsor végén épp az jutott az eszembe, hogy igen, ez az, végre egy szép, kedves dolog a médiában, aminek még értelme is van! Valóságshow-k helyett sokkal több ilyennek kellene lennie!
Száz szónak is egy a vége: kérek még több ilyen péntek 13-at!:D
Nektek milyen volt a tegnapi nap?:O
Tegnap ugye péntek 13 volt; nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem hiszek az ilyen napokhoz kapcsolódó babonákban. Sőt, nekem az ilyen napok sokszor még szerencsét vagy jó híreket is hoznak, szóval úgy érzem, tényleg semmi okom hinni a babonában (na most ezt gyorsan le is kopogom..XD)
A nap derűjét apró örömök sorozata adta.
Először is az, hogy olyan igazi, tavaszi péntek volt, vidám, napos idővel. Bárcsak húsvétkor is ilyen lett volna!:D És mivel anyu tegnap csak délre ment dolgozni, nekem meg ugye még mindig tavaszi szünetem van, reggel elmentünk ruhatár-felfrissítő körútra. Választottam is egy kényelmes nacit, aminek a színei is a tavaszi vidámságot árasztják :)
Aztán, mivel a Pennyben épp olasz hét van, lecsaptunk rá és ott is bevásároltunk. Vettünk háromféle olasz sütit, szószokat, na meg persze raviolit is, így a fínom ebédem is megvolt :) (L)Péntek 13:D(L) Hehe, méghogy balszerencsés!:O
És az apró örömök sorozatának itt még mindig nincs vége: csak délután jöttem a géphez és a mailcímembe belépve nagy meglepetés fogadott: Judit, Ausztráliából, rátalált a blogomra és írt is az előző bejegyzésemhez!!! Mégjobban feldobta a napomat! ;) Ezúton is köszöntöm őt sok szeretettel! :)
Ezután még az este sem múlt el meglepetés nélkül: mivel nagyon szeretem a kvízműsorokat, ha van időm, mindig megnézem az M1-en a Maradj talpon-t meg az RTL-en a Safe-et (igen, visszatért!!!). És tegnap a Maradj talponnak egy különkiadása volt, vagyis gyereknap volt benne:D 12 évesek mérhették össze a tudásukat! Persze hozzájuk illő kérdéseket kaptak és nagyon ügyesen játszottak! A győztesek értékes tárgyjutalmat kaptak. Pl. az egyik kislány, aki hét párbaj után 825 ezret nyert, ebben az értékben a következő ajándékokat kapta: laptopot, hifit, családi belépőt egy ókori történelmi élményparkba lovaglási lehetőséggel, ami a kislánynak találó is volt, hiszen nagyon szeret lovagolni. Jó érzés volt látni, hogy a játék szervezői még erre is gondoltak); ezen kívül elvihette az osztálytársait élményfürdőzni az Aquarenába. Engem nagyon meghatott az a bátorság, talpraesettség, ahogy a kis 12 évesek játszottak és az is, ahogy jutalmazták őket. A műsor végén épp az jutott az eszembe, hogy igen, ez az, végre egy szép, kedves dolog a médiában, aminek még értelme is van! Valóságshow-k helyett sokkal több ilyennek kellene lennie!
Száz szónak is egy a vége: kérek még több ilyen péntek 13-at!:D
Nektek milyen volt a tegnapi nap?:O
április 12, 2012
Ez most komoly?.. Tényleg ez a szövege?XD
Hehe, ezt nem hiszem el! Itt egy szép, hangzása alapján kedvesnek, romantikusnak tűnő angol szám. De ha még nem olyan az angolod, hogy hallás után is megértsd, akkor bizony igazán ki tudsz ábrándulni, ha elolvasod a szövegétXD legalábbis velem ez történt:D Ne ijedjetek meg, semmi rossz nincs benne, csak.. lefordítva röhejes:D nem tudtam belőle igazán értelmes dolgot kihozni. Mégpedig annyira nem, hogy konkrétan el sem hiszem, hogy ez a szép dal tényleg ezt szeretné mondani:O Na, nem beszélek tovább, íme a dal:
Az angol szövegét itt érhetitek el:
http://www.sweetslyrics.com/882490.Mads%20Langer%20-%20Riding%20Elevators.html/
És amit én kihoztam belőle.. figyelem, jön!:D
"Arra várok, hogy megpihenhessek
belefáradtam a fel-alá járkálásba
de néha biztosabb, ha várok.
A csúcson csodaszép
de sohasem kapok esélyt, hogy megálljak
azt hiszem, újra leesek (vagy elbukom?)
Ajtók nyílnak, ajtók záródnak,
emberek jönnek-mennek,
de én még mindig felvonókat vezetek
Sohasem itt, sohasem ott,
a talajon, vagy a levegőben
az emberek jönnek-mennek
de én még mindig felvonókat vezetek
Úgy tűnik, mindenkinek van hová mennie (van célja)
arról álmodom, hogy én is velük menjek, de aztán nem megyek
megnézem minden emelet előterét (ebben a sorban főleg nem vagyok biztos, hogy jól fordítom)
de sohasem találom meg, amit keresek
de örökké téged kereslek.
Ajtók nyílnak, ajtók záródnak,
emberek jönnek-mennek,
de én még mindig felvonókat vezetek
Sohasem itt, sohasem ott,
a talajon, vagy a levegőben
az emberek jönnek-mennek
de én még mindig felvonókat vezetek
Ha elindulnék és elvesznék
vagy inkább, ha itt lennél,
nem vezetném többé a felvonókat."
(a szöveg többi része már csak ismétlés)
Hát de most komolyan, lehetséges ez, vagy csak én fordítok pocsékul angolról?XD:O Nem bírom elhinni, hogy tényleg ez a szövege!
Ja, amúgy, aki énekel, egy 1984-ben született (nálam csak hat évvel idősebb) dán pasi:D tetszik a hangja ;) de azért persze még mindig olasz (v esetleg ausztrál) pasit szeretnékXD
Az angol szövegét itt érhetitek el:
http://www.sweetslyrics.com/882490.Mads%20Langer%20-%20Riding%20Elevators.html/
És amit én kihoztam belőle.. figyelem, jön!:D
"Arra várok, hogy megpihenhessek
belefáradtam a fel-alá járkálásba
de néha biztosabb, ha várok.
A csúcson csodaszép
de sohasem kapok esélyt, hogy megálljak
azt hiszem, újra leesek (vagy elbukom?)
Ajtók nyílnak, ajtók záródnak,
emberek jönnek-mennek,
de én még mindig felvonókat vezetek
Sohasem itt, sohasem ott,
a talajon, vagy a levegőben
az emberek jönnek-mennek
de én még mindig felvonókat vezetek
Úgy tűnik, mindenkinek van hová mennie (van célja)
arról álmodom, hogy én is velük menjek, de aztán nem megyek
megnézem minden emelet előterét (ebben a sorban főleg nem vagyok biztos, hogy jól fordítom)
de sohasem találom meg, amit keresek
de örökké téged kereslek.
Ajtók nyílnak, ajtók záródnak,
emberek jönnek-mennek,
de én még mindig felvonókat vezetek
Sohasem itt, sohasem ott,
a talajon, vagy a levegőben
az emberek jönnek-mennek
de én még mindig felvonókat vezetek
Ha elindulnék és elvesznék
vagy inkább, ha itt lennél,
nem vezetném többé a felvonókat."
(a szöveg többi része már csak ismétlés)
Hát de most komolyan, lehetséges ez, vagy csak én fordítok pocsékul angolról?XD:O Nem bírom elhinni, hogy tényleg ez a szövege!
Ja, amúgy, aki énekel, egy 1984-ben született (nálam csak hat évvel idősebb) dán pasi:D tetszik a hangja ;) de azért persze még mindig olasz (v esetleg ausztrál) pasit szeretnékXD
Ausztráliai álom: esőerdők és csőfelhők
Mindig elfelejtem megírni, hogy mi is ihlette a
2-án feltett "Álom-versemet"
azon túl persze, hogy nagyon vágyom Ausztráliába. Nos, a csőfelhőkről
Judit egyik tavalyi bejegyzésében"
olvastam először (a második bekezdésben:D) és megfogott, hogy egy olyan természeti jelenség, ami egyedülállóan Ausztráliára jellemző :) így a versből sem hagyhattam ki ;) Az esőerdő felfedezése pedig mégrégebbi álmom. Róla is gyakran keresek ausztrál videókat, most itt jön egy nagy kedvencem:
Ez egy értékes csoda! Az Earth Hour alkalmából is sokat gondoltam rá, de egyébként is. A természet értékeire gondolva talán könnyebb is odafigyelnünk arra, hogy óvjuk a környezetünket. És ha már erről írok, megemlítem, hogy múlt héten láttam a Discovery Worldön, hogy többek között már Jeruzsálemben is működik a műanyag palackok újrahasznosítása! Ahogy, ha jól tudom, Hollandiában és Belgiumban a joghurtos poharaké. Nálunk, az egyetemen meg van egy kávéautomata (nem láttam, csak hallottam róla, mert nem abban az épületben van, ahol nekem vannak óráim), amiben nincs műanyag pohár; a kávét tehát abba a pohárba önti bele, amit magaddal viszel. Ez a pohár pedig lehet üveg is, sőt, épp az a lényege, hogy ne eldobhatót használjunk. Ennek jegyében a gépre - egy csoptársam elmondása szerint - ez van írva: "Rainforest Alliance". A csoptársam ezt látva annyira meglepődött, hogy ezt kérdezte: "Miért van ez ráírva, amikor Magyarországon nincs is esőerdő?" Igaz, itt tényleg nincs. viszont egy valamit elfelejtett a kérdező: az esőerdő egyedüláló élővilága és klímája révén Földünk értékes oxigénforrása. Védelme tehát azokra is vonatkozik, akik távol élnek tőle.
2-án feltett "Álom-versemet"
azon túl persze, hogy nagyon vágyom Ausztráliába. Nos, a csőfelhőkről
Judit egyik tavalyi bejegyzésében"
olvastam először (a második bekezdésben:D) és megfogott, hogy egy olyan természeti jelenség, ami egyedülállóan Ausztráliára jellemző :) így a versből sem hagyhattam ki ;) Az esőerdő felfedezése pedig mégrégebbi álmom. Róla is gyakran keresek ausztrál videókat, most itt jön egy nagy kedvencem:
Ez egy értékes csoda! Az Earth Hour alkalmából is sokat gondoltam rá, de egyébként is. A természet értékeire gondolva talán könnyebb is odafigyelnünk arra, hogy óvjuk a környezetünket. És ha már erről írok, megemlítem, hogy múlt héten láttam a Discovery Worldön, hogy többek között már Jeruzsálemben is működik a műanyag palackok újrahasznosítása! Ahogy, ha jól tudom, Hollandiában és Belgiumban a joghurtos poharaké. Nálunk, az egyetemen meg van egy kávéautomata (nem láttam, csak hallottam róla, mert nem abban az épületben van, ahol nekem vannak óráim), amiben nincs műanyag pohár; a kávét tehát abba a pohárba önti bele, amit magaddal viszel. Ez a pohár pedig lehet üveg is, sőt, épp az a lényege, hogy ne eldobhatót használjunk. Ennek jegyében a gépre - egy csoptársam elmondása szerint - ez van írva: "Rainforest Alliance". A csoptársam ezt látva annyira meglepődött, hogy ezt kérdezte: "Miért van ez ráírva, amikor Magyarországon nincs is esőerdő?" Igaz, itt tényleg nincs. viszont egy valamit elfelejtett a kérdező: az esőerdő egyedüláló élővilága és klímája révén Földünk értékes oxigénforrása. Védelme tehát azokra is vonatkozik, akik távol élnek tőle.
Címkék:
Ausztrália,
Earth Hour-Föld Órája,
Érdekességek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)