Ezt még 2011 nyár elején olvastam az egyik kedvenc ausztráliai magyar blogomon:) itt is megosztom, mert nekem nagyon tetszett. Most megtudhatjátok, hogy az ausztrálok szerint
KI AZ IGAZI AUSZTRÁL ÉS KI NEM
ami engem illet, az első tulajdonság sajnos abszolút nem illik rám, ugyanis még életemben nem ettem bárányt:D a BBQ-party-t viszont imádom! Bár ritkán jutok el egy-egy ilyenre, ráadásul sör nélkül is élvezem :) a harmadik: hát.. két éve ittam ausztrál bort egy összejövetelen és egész finom volt, bár amúgy nem vagyok oda a borokért. Sőt semmilyen alkoholos italért, viszont az a bor tényleg egész jó volt. De azért heti egy üveggel biztos nem innék meg belőle akkor sem, ha OTT élnék:D szóval a harmadik állítás sem illik rám.. Viszont a negyedik! Az már bejön! Már 2010 decembere óta ismerek néhány kifejezést az
ausztrál szlengszótár
révén :) jópofa dolgok vannak benne, tényleg igaz, amit egyik csaj ír, hogy Ausztrália a rövidítések országa. Amúgy amiket gyakran használok, az a "no worries", "mate", "gday", "beauty", "greenie" :) de főleg az első hármat :) ja és van még két kedvencem, amit nem használok, de tetszik: "phantastic plastic", ami a hitelkártya és "milko", aki pedig a tejesember. A magyar blogon lévő felsorolás ötödik elemével csak azért értek egyet, mert Új-Zélandra valahogy nem vágyom annyira, mint Ausztráliába. A többihez pedig egyelőre még nem tudok hozzászólni, mert még nem élek a kontinensen. De hiszek abban, hogy nem véletlenül rajongok érte ennyire: egyszer el fogok jutni. Még nem tudom, hogyan, sem azt, hogy kivel, s hogy mikor, azt pedig végképp nem. De nem is bánom, mert minnél később valósul meg, annál tovább lehet róla álmodozni. És ez az álmodozás a mostani életem minden területén nagyon sok erőt ad és minden élethelyzetben vidámsággal tölt el. :) Napfényes Ausztrália! Egyszer biztosan találkozunk!
P.S.: Ha valaha is ausztrál lehetek esetleg, akkor az én ausztrálságomat biztos nem ezek a szempontok határozzák majd meg. Hogy szerintem ki az "Igazán Jó Ausztrál", arról fogok még írni.
május 05, 2015
május 04, 2015
A Milka Oreo vajon ausztrál kekszszel készül?:D
Az Oreo kekszet csak Ausztráliában lehet beszerezni, de vajon akkor a Milka Oreónak miért ez a neve?:D Nem hinném, hogy "Liláék" onnan szerzik bele a kekszet. Vagy lehetséges lenne?:O na jó oké, ígérem, értelmesebbet is írok ma még, ez csak úgy eszembe jutott. De azért, ha megvan a válasz, szólok!XD
Na jó, ha már itt vagyok és ha már elnevezéseket elemezgetek: a tegnapi bejegyzésem után kíváncsi voltam, vajon csak én emlegetem-e az aborigineket úgy, hogy "ősausztrálok". Na, utánajártam: és nem!:D Ráguglizva a szóra, kijött egy nagyon szép és titokzatos novella, amit mindenkinek sok szeretettel ajánlok.
Varga Tamás József: ULURU
Nagyon tetszik, ahogy magyarázza az Álomidőt és az Uluruhoz kapcsolódó történeteket. Minden szavát az íróval együtt éltem át, ahogy olvastam - tehát nagyon jó a stílusa. Az egész novella misztikuma magávalragadott! Nagyon köszönm Varga Tamás Józsefnek ezt az élményt!
P.s.: ha ti is tudtok még Ausztráliában játszódó novellákat és regényeket, kérlek írjátok meg kommentben! Főleg őslakosokról szólóak érdekelnek :) előre is köszi! Éljenek az "ősausztrálok"!
Na jó, ha már itt vagyok és ha már elnevezéseket elemezgetek: a tegnapi bejegyzésem után kíváncsi voltam, vajon csak én emlegetem-e az aborigineket úgy, hogy "ősausztrálok". Na, utánajártam: és nem!:D Ráguglizva a szóra, kijött egy nagyon szép és titokzatos novella, amit mindenkinek sok szeretettel ajánlok.
Varga Tamás József: ULURU
Nagyon tetszik, ahogy magyarázza az Álomidőt és az Uluruhoz kapcsolódó történeteket. Minden szavát az íróval együtt éltem át, ahogy olvastam - tehát nagyon jó a stílusa. Az egész novella misztikuma magávalragadott! Nagyon köszönm Varga Tamás Józsefnek ezt az élményt!
P.s.: ha ti is tudtok még Ausztráliában játszódó novellákat és regényeket, kérlek írjátok meg kommentben! Főleg őslakosokról szólóak érdekelnek :) előre is köszi! Éljenek az "ősausztrálok"!
május 03, 2015
New Yorkban az "ősausztrál" angyal
Híreim vannak Gurrumulról,
Ausztrália angyali hangjáról
ahogy már írtam róla korábban. Nos, ezen a héten New Yorkban koncertezett, mégpedig szerdán!
Idézet: "A szomorkás, mégis mézédes hangon éneklő Gurrumul a nyelvi korlátokat is áthidalja; Gumatj dialektusban énekel, amit az egész világon csak háromezren beszélnek"! (ha én is megtanulhatnám, akkor már háromezeregyen lennénk:D hát én tényleg abban reménykedtem, hogy többen vannak! Persze ez nem egy egész nyelv, hanem a Yolngun belül egy dialektus, de akkor is, csak háromezer?
Na, mélázásból visszatérve: a most 45 éves Gurrumul nagyon szerény és interjút sem szokott adni, de több mint félmillió eladott albummal büszkélkedhet. (egy dvd-vásárlásról van is egy fan-sztorim, amit a rajongói oldalán olvastam, majd fenn lesz itt is, mert nagyon édes és megható). Gurrumult New Yorkban Quincy JOnes producelte, aki Michael Jacksonnal is dolgozott. "Az övé a legrendkívülibb, legmuzikálisabb, legérzelmesebb hang, amit valaha hallottam." - mondta Gurrumulról.
Mivel angolul csak alkalomadtán beszél és énekel, általában barátja és felfedezője, Michael Hohnen szavain keresztül ismerhetjük meg őt. Aki egyébként már könyvet is írt róla, ami 2013-ban jelent meg! (kedves olvasóm, ha Ausztráliában élsz, kérlek küldj egy példányt nekem!:D) Mindenesetre az, hogy ez a kedves aborigin angyalka ilyen szerény maradt a rivaldafényben is, azt jelzi, hogy bárhol is jár a világban, képes hű maradni magához és egyedülálló kultúrájához, ami csodálatos. Az is egyedülálló szerintem, hogy senki sem akarta és nem is akarja beolvasztani a nem-őslakos világba annak ellenére, hogy a koncertjei révén azért egyre többet jár ott.
Igazából én is sokat köszönhetek neki, itt a Föld másik felén. Életem első "ősausztrál élményét", - ahogy emlegetni szoktam - tőle kaptam. Vagyis általa ismerhettem meg a még érintetlen, valódi Ausztrália hangulatát és ő az, aki miatt méginkább szeretnék elmélyülni benne. És természetesen védeni ezt a kultúrát, amennyire csak lehet. Még akkor is, ha innen Magyarországról szinte lehetetlen...
"'Disclaimer': Még egy párszor biztosan használni fogom azt azt a szintén általam kreált kifejezést, hogy "ősausztrál". Kérek mindenkit, hogy ezt ne értsék félre, mert egyáltalán nem sértésnek szánom, egyszerűen csak az "ausztrál őslakos" rövidítése, se több, se kevesebb.
Ausztrália angyali hangjáról
ahogy már írtam róla korábban. Nos, ezen a héten New Yorkban koncertezett, mégpedig szerdán!
Idézet: "A szomorkás, mégis mézédes hangon éneklő Gurrumul a nyelvi korlátokat is áthidalja; Gumatj dialektusban énekel, amit az egész világon csak háromezren beszélnek"! (ha én is megtanulhatnám, akkor már háromezeregyen lennénk:D hát én tényleg abban reménykedtem, hogy többen vannak! Persze ez nem egy egész nyelv, hanem a Yolngun belül egy dialektus, de akkor is, csak háromezer?
Na, mélázásból visszatérve: a most 45 éves Gurrumul nagyon szerény és interjút sem szokott adni, de több mint félmillió eladott albummal büszkélkedhet. (egy dvd-vásárlásról van is egy fan-sztorim, amit a rajongói oldalán olvastam, majd fenn lesz itt is, mert nagyon édes és megható). Gurrumult New Yorkban Quincy JOnes producelte, aki Michael Jacksonnal is dolgozott. "Az övé a legrendkívülibb, legmuzikálisabb, legérzelmesebb hang, amit valaha hallottam." - mondta Gurrumulról.
Mivel angolul csak alkalomadtán beszél és énekel, általában barátja és felfedezője, Michael Hohnen szavain keresztül ismerhetjük meg őt. Aki egyébként már könyvet is írt róla, ami 2013-ban jelent meg! (kedves olvasóm, ha Ausztráliában élsz, kérlek küldj egy példányt nekem!:D) Mindenesetre az, hogy ez a kedves aborigin angyalka ilyen szerény maradt a rivaldafényben is, azt jelzi, hogy bárhol is jár a világban, képes hű maradni magához és egyedülálló kultúrájához, ami csodálatos. Az is egyedülálló szerintem, hogy senki sem akarta és nem is akarja beolvasztani a nem-őslakos világba annak ellenére, hogy a koncertjei révén azért egyre többet jár ott.
Igazából én is sokat köszönhetek neki, itt a Föld másik felén. Életem első "ősausztrál élményét", - ahogy emlegetni szoktam - tőle kaptam. Vagyis általa ismerhettem meg a még érintetlen, valódi Ausztrália hangulatát és ő az, aki miatt méginkább szeretnék elmélyülni benne. És természetesen védeni ezt a kultúrát, amennyire csak lehet. Még akkor is, ha innen Magyarországról szinte lehetetlen...
"'Disclaimer': Még egy párszor biztosan használni fogom azt azt a szintén általam kreált kifejezést, hogy "ősausztrál". Kérek mindenkit, hogy ezt ne értsék félre, mert egyáltalán nem sértésnek szánom, egyszerűen csak az "ausztrál őslakos" rövidítése, se több, se kevesebb.
május 02, 2015
Korallkalandok diákoknak
Ezt a cikket igazából még tavaly fordítottam, fenn is volt az AustraloPorton, csak mivel azóta átalakították és beolvadt a GloboPortba, az ottani írásaim már nem elérhetőek. De itt még azok lehetnek! Azért fordítottam ezt a cikket, mert jó ötletnek tartom, hogy az ausztrál fiatalokat megismertetik a Nagy-korallzátonnyal. Azzal az egyedülálló természeti örökséggel, amit azonban a pénzhajhászok veszélyeztetnek... de erről majd később. Most jöjjön a cikk, amiben az őslakos gyerekek "kirakós játékát" is megismerhetjük:D A cikk angolul
itt olvasható
"Egyedülálló program: Középiskolások tanulmányi kirándulás során ismerkedhetnek a Nagy-korallzátonnyal
A középiskolások most egy nem mindennapi program keretében tanulmányozhatják a Nagy-korallzátonyt a queenslandi Keppel-sziget egyik tanközpontjában.
A Sunshine Coast-i Noosa középiskolából több mint 30 diák érkezett a központba.
Roger Searle, a központ igazgatója elmondta, ezek a látogatások segítenek megtanítani a diákoknak, milyen fontos a Nagy-korallzátony védelme.
- A tábor során diákjaink a fenntarthatóságról tanulhatnak. Azt hiszem, ha testközelből megmutatjuk nekik a természetes tengeri környezetet és megismerhetik, milyen értékes, ez arra ösztönzi majd őket, hogy megvédjék a jövő generációi számára.
Azt mondja, a korallzátony jó állapotban van a régióban.
Andrew Gill tanár három North-Keppel-szigeten élő mangrove-fajtát mutatott a diákoknak, majd néhány kevésbé ismert érdekességet is mondott ezekről a növényekről.
- Él itt egy különleges mangrove-fajta, amit óriási magjai miatt ágyúgolyó mangrove-nak hínak. Amikor felnyitjuk, olyan, mintha minden mag belsejében egyfajta kirakósjáték lenne. És valóban: az őslakos gyerekek számára egykor ez volt a kirakósjáték. Szüleik feltörték az ágyúgolyó magrove-ok magjait és szétszórták a magok darabjait, a gyerekek pedig összeszedték és újra összeillesztették a darabkákat - ez órákba is tellhetett.
A sziget őslakosai is nagymértékben támogatják a programot
Bethany Muir, a North-Keppel-sziget Woppaburra őslakos népcsoportjának tagja jó ötletnek tartja ezeket a kirándulásokat.
- Nagyon fontos, hogy a gyerekek is megismerjék az élővilágot és átadjuk nekik a tudásunkat - mondta. Jó környezetvédelmi értékrendet tanulhatnak itt, amit aztán továbbadhatnak a következő generációknak is.
Searle azt mondja, a diákokat rengeteg program várja a tábor során.
- Nagyvonalakban beszélgetünk a sziget halairól, kicsit talán halászunk is. Vitorlázunk, ami közben megtapasztalhatják a csapatmunkát, és a tengeri élővilágot, motorzaj nélkül. Diákjaink megismerhetik az alternatív energiaforrásokat is a kiránduláson. Együttműködünk az iskolákkal, segítjük, támogatjuk az aktuális tantervüket. A Noosa iskola csoportja most épp a tengeri élővilágról tanul.
Searle azt nyilatkozta, oktatási központjuk olyan tanulókat is vendégül lát az ország belsejéből, akik eddig még nem látták a tengert.
- Vagyis olyan városokból jöttek, mint Longreach, Winton vagy Emerald. Nagy öröm számomra látni őket, ahogy felfedezik maguknak a hullámokat, a vízi élővilágot."
****
Örülök ennek a kezdeményezésnek és remélem, a program ebben az évben is folytatódik! Amíg szerveznek ilyen programokat, addig még van remény a természeti értékek védelmére.
itt olvasható
"Egyedülálló program: Középiskolások tanulmányi kirándulás során ismerkedhetnek a Nagy-korallzátonnyal
A középiskolások most egy nem mindennapi program keretében tanulmányozhatják a Nagy-korallzátonyt a queenslandi Keppel-sziget egyik tanközpontjában.
A Sunshine Coast-i Noosa középiskolából több mint 30 diák érkezett a központba.
Roger Searle, a központ igazgatója elmondta, ezek a látogatások segítenek megtanítani a diákoknak, milyen fontos a Nagy-korallzátony védelme.
- A tábor során diákjaink a fenntarthatóságról tanulhatnak. Azt hiszem, ha testközelből megmutatjuk nekik a természetes tengeri környezetet és megismerhetik, milyen értékes, ez arra ösztönzi majd őket, hogy megvédjék a jövő generációi számára.
Azt mondja, a korallzátony jó állapotban van a régióban.
Andrew Gill tanár három North-Keppel-szigeten élő mangrove-fajtát mutatott a diákoknak, majd néhány kevésbé ismert érdekességet is mondott ezekről a növényekről.
- Él itt egy különleges mangrove-fajta, amit óriási magjai miatt ágyúgolyó mangrove-nak hínak. Amikor felnyitjuk, olyan, mintha minden mag belsejében egyfajta kirakósjáték lenne. És valóban: az őslakos gyerekek számára egykor ez volt a kirakósjáték. Szüleik feltörték az ágyúgolyó magrove-ok magjait és szétszórták a magok darabjait, a gyerekek pedig összeszedték és újra összeillesztették a darabkákat - ez órákba is tellhetett.
A sziget őslakosai is nagymértékben támogatják a programot
Bethany Muir, a North-Keppel-sziget Woppaburra őslakos népcsoportjának tagja jó ötletnek tartja ezeket a kirándulásokat.
- Nagyon fontos, hogy a gyerekek is megismerjék az élővilágot és átadjuk nekik a tudásunkat - mondta. Jó környezetvédelmi értékrendet tanulhatnak itt, amit aztán továbbadhatnak a következő generációknak is.
Searle azt mondja, a diákokat rengeteg program várja a tábor során.
- Nagyvonalakban beszélgetünk a sziget halairól, kicsit talán halászunk is. Vitorlázunk, ami közben megtapasztalhatják a csapatmunkát, és a tengeri élővilágot, motorzaj nélkül. Diákjaink megismerhetik az alternatív energiaforrásokat is a kiránduláson. Együttműködünk az iskolákkal, segítjük, támogatjuk az aktuális tantervüket. A Noosa iskola csoportja most épp a tengeri élővilágról tanul.
Searle azt nyilatkozta, oktatási központjuk olyan tanulókat is vendégül lát az ország belsejéből, akik eddig még nem látták a tengert.
- Vagyis olyan városokból jöttek, mint Longreach, Winton vagy Emerald. Nagy öröm számomra látni őket, ahogy felfedezik maguknak a hullámokat, a vízi élővilágot."
****
Örülök ennek a kezdeményezésnek és remélem, a program ebben az évben is folytatódik! Amíg szerveznek ilyen programokat, addig még van remény a természeti értékek védelmére.
május 01, 2015
Ausztráliába merülve
Nahát, ez még blogcímnek se lenne rossz :) már megint rég írtam ide, de ezt a "mindent-megteszek-hogy-mégjobban-megismerjem-az-ausztrál-őslakosokat"-életérzést egyszerűen nem tudom már magamban tartani. Hallgatom az eddig beszerzett archívumomat, rácsodálkozom erre-arra, számomra új aborigin együtteseket és más jelentős emberkéket fedezek fel, stb. És két napja már annyira elmerülök mindebben, hogy az időérzékem is kikapcsolt. De épp ezért jutott eszembe újra Olasztrália. Az a tervem, hogy újra elkezdek itt megosztani pár dolgot. Aztán, ha rendszeresen tudok jelentkezni, van rá esély, hgoy önálló weboldalt is kreálok majd. Mégpedig egy olyan weboldalt, amit ausztrál őslakosokkal foglalkozó magyar forrásnak szánok. Ilyen még úgysincs, legalábbis én még nem láttam. És ha én nem láttam, akkor tényleg biztosak lehetünk benne, hogy nincs még, mert nálam nagyobb Ausztrália-fan nincs Magyarországon, szóval ha lenne ilyen honlap, arról már tudnék. Meg ti is, akik időnként felkeresitek ezt a (mostanában sajnos ritkán frissülő, de újjászületőben lévő) blogot. És nem titkolom azt sem, hogy mindezzel az a célom, hogy hasonló érdeklődésű emberekt ismerjek meg. Szóval ha erre jársz majd és egy kicsit is vonz Ausztrália, kérlek mindenképp szólj hozzá a bejegyzéseimhez! Na, akkor tervek vázolva és nemsokára jön a megvalósítás, bejegyzések formájában :)
február 11, 2015
Eddigi "legötösebb" félévem
Az első mesterfélévem sokkal jobban sikerült, mint gondoltam. Alig hiszem el: három négyes és hét ötös:D Ilyen félévem még sohasem volt.
Pár emlékezetes vizsgáról azért írnék. Nem mindről, de párat jó, ha megemlítek. Ugye van az a szabály, hogy a saját szakos tárgyak mellett pár szabadon választhatót is fel kell venned más mesterszakokról, hogy meg legyen a 120 kredited. Minden szakon változó, hogy hány kreditet kell innen-onnan összevadászni, nekem olaszon 10-et kell. Először nagyon nem tetszett ez a szabály; de aztán tárgyfelvételnél megláttam a szabadonválaszthatók között a buddhizmust! Ennek annyira örültem, hogy már nem is tűnt olyan rossznak ez a rendszer. Az egyik kedvenc órám volt, a tanárnőt is nagyon megszerettem, a legtöbb olvasnivalót be is szereztem, hogy a lehető legtöbbet hozhassam ki az előadásból a vizsgán. Bár végül csak négyes lett, nem bántam meg, hogy felvettem. Lehet, hogy ez a négyes azt jelenti, hogy a megvilágosodásra még kicsit várnom kell:D Egyébként ez volt a félévben a harmadik vizsgám.
Az első szintén pont egy ilyen nemolaszos volt, a legnehezebb a szabadonválasztottjaim között: az egyházszervezet változásai a középkortól a 20. századig! Na ettől nagyon paráztam, féltem a tanártól:D túl szigorúnak tűnt, meg előadáson is bombázta a társaságot kérdésekkel. Pennek a bombázásnak persze semmi tétje nem volt, de akkor is feszengtem kicsit, mert a csoportban én voltam az egyetlen nem-töri-szakos. Márpedig a tanár kérdései általában olyanok voltak, amikre töri BA-s előképzettség nélkül nem lehetett válaszolni. De négyre így is tudtam, köztük kettő olasszal kapcsolatos is volt szerencsére. Ezt az egyházszervezet vizsgát januárra akartam hagyni és két olaszost tereztem volna decemberre helyette. De végül pont elsőnek kellett felvennem, mert mire feljutottam neptunra, már betelt a ajnuári egyházszervezetes időpont! Tiszta ideg voltam, dec 18 előtt alig aludtam éjjel, mindenen sírtam, etc:D de a vizsgán, mintha kicseréltek volna: sokkal határozottabban és összeszedettebben beszéltem, mint gondoltam, még magamat is megleptem. Olyan hamar meggyőztem a tanárt a tudásomról, hogy még csomó info bennem is maradt, amikor ő már az ötöst véste a vizsgalapomra :) a tételen kívül volt egy könyv, amit csak félig tudtam elolvasni, mert a szkenneléssel nem boldogultam igazán és rettegtem, nehogy szóba kerüljön, erre még én hoztam szóba és még idéztem is belőle:D ez volt az eddigi legkülönösebb vizsgám, mégpedig épp saját magam miatt. Más élethelyzetekhez is simán erőt meríthetek belőle!
Az olaszosokkal is minden szuper volt. Mivel ott teljesen otthon vagyok, azok miatt nem is izgultam annyira. Na jó, csak a középkori és humanista irodalom miatt, de végül egy négyest ott is összehoztam. A többi meg tényleg gyerekjáték volt. Még a filmtörténet is, pedig Fellinivel elég szélsőséges a kapcsolatom (majd ezt még kifejtem):D na jó, persze nemcsak róla szólt:O
A szemináriumokkal is minden rendben volt.De egy valamit ünnepélyesen megfogadok így a következő félév elején: a beadandókat mostantól nem halogatom a végtelenségig, mert annak sosincs jó vége! A jegyeimen ugyan nem látszik a halogatás, de könnyebb szívvel megyek órákra, ha minden időben kész :)
A tavaszi félévre nem vettem fel szabadon választhatókat, így most csak olaszos óráim vannak :) Otthon, édes otthon!:D
Pár emlékezetes vizsgáról azért írnék. Nem mindről, de párat jó, ha megemlítek. Ugye van az a szabály, hogy a saját szakos tárgyak mellett pár szabadon választhatót is fel kell venned más mesterszakokról, hogy meg legyen a 120 kredited. Minden szakon változó, hogy hány kreditet kell innen-onnan összevadászni, nekem olaszon 10-et kell. Először nagyon nem tetszett ez a szabály; de aztán tárgyfelvételnél megláttam a szabadonválaszthatók között a buddhizmust! Ennek annyira örültem, hogy már nem is tűnt olyan rossznak ez a rendszer. Az egyik kedvenc órám volt, a tanárnőt is nagyon megszerettem, a legtöbb olvasnivalót be is szereztem, hogy a lehető legtöbbet hozhassam ki az előadásból a vizsgán. Bár végül csak négyes lett, nem bántam meg, hogy felvettem. Lehet, hogy ez a négyes azt jelenti, hogy a megvilágosodásra még kicsit várnom kell:D Egyébként ez volt a félévben a harmadik vizsgám.
Az első szintén pont egy ilyen nemolaszos volt, a legnehezebb a szabadonválasztottjaim között: az egyházszervezet változásai a középkortól a 20. századig! Na ettől nagyon paráztam, féltem a tanártól:D túl szigorúnak tűnt, meg előadáson is bombázta a társaságot kérdésekkel. Pennek a bombázásnak persze semmi tétje nem volt, de akkor is feszengtem kicsit, mert a csoportban én voltam az egyetlen nem-töri-szakos. Márpedig a tanár kérdései általában olyanok voltak, amikre töri BA-s előképzettség nélkül nem lehetett válaszolni. De négyre így is tudtam, köztük kettő olasszal kapcsolatos is volt szerencsére. Ezt az egyházszervezet vizsgát januárra akartam hagyni és két olaszost tereztem volna decemberre helyette. De végül pont elsőnek kellett felvennem, mert mire feljutottam neptunra, már betelt a ajnuári egyházszervezetes időpont! Tiszta ideg voltam, dec 18 előtt alig aludtam éjjel, mindenen sírtam, etc:D de a vizsgán, mintha kicseréltek volna: sokkal határozottabban és összeszedettebben beszéltem, mint gondoltam, még magamat is megleptem. Olyan hamar meggyőztem a tanárt a tudásomról, hogy még csomó info bennem is maradt, amikor ő már az ötöst véste a vizsgalapomra :) a tételen kívül volt egy könyv, amit csak félig tudtam elolvasni, mert a szkenneléssel nem boldogultam igazán és rettegtem, nehogy szóba kerüljön, erre még én hoztam szóba és még idéztem is belőle:D ez volt az eddigi legkülönösebb vizsgám, mégpedig épp saját magam miatt. Más élethelyzetekhez is simán erőt meríthetek belőle!
Az olaszosokkal is minden szuper volt. Mivel ott teljesen otthon vagyok, azok miatt nem is izgultam annyira. Na jó, csak a középkori és humanista irodalom miatt, de végül egy négyest ott is összehoztam. A többi meg tényleg gyerekjáték volt. Még a filmtörténet is, pedig Fellinivel elég szélsőséges a kapcsolatom (majd ezt még kifejtem):D na jó, persze nemcsak róla szólt:O
A szemináriumokkal is minden rendben volt.De egy valamit ünnepélyesen megfogadok így a következő félév elején: a beadandókat mostantól nem halogatom a végtelenségig, mert annak sosincs jó vége! A jegyeimen ugyan nem látszik a halogatás, de könnyebb szívvel megyek órákra, ha minden időben kész :)
A tavaszi félévre nem vettem fel szabadon választhatókat, így most csak olaszos óráim vannak :) Otthon, édes otthon!:D
február 10, 2015
Challenge Accepted!
Azaz "Elfogadom a Kihívást!"
Ez a jelszavam 2015-re. Mégpedig azért, hogy az életem minden nehézségével bátran nézzek szembe, határozottabban haladjak a céljaim felé, bátran kiálljak magamért és ne riadjak meg semmitől. Csak így lehet. Elérkezett az életembe az az idő, amikor mégnagyobb erőbedobással, mégnagyobb elszántsággal, mégnagyobb kitartással kell küzdenem az álmaimért. Ha hiszek magamban, akkor az eddig lehetetlennek tűnő dolgok is lehetségessé válnak!
Ez a dal is ezt fejezi ki. Mindig is tetszett, de a szövegére csak januárban figyeltem fel és úgy érzem, sok mással együtt ebből is sok erőt merítek majd egész évben. 2015-ös jelszavamat és ezt a dalt mindenkinek sok szeretettel ajánlom :)
Ez a jelszavam 2015-re. Mégpedig azért, hogy az életem minden nehézségével bátran nézzek szembe, határozottabban haladjak a céljaim felé, bátran kiálljak magamért és ne riadjak meg semmitől. Csak így lehet. Elérkezett az életembe az az idő, amikor mégnagyobb erőbedobással, mégnagyobb elszántsággal, mégnagyobb kitartással kell küzdenem az álmaimért. Ha hiszek magamban, akkor az eddig lehetetlennek tűnő dolgok is lehetségessé válnak!
Ez a dal is ezt fejezi ki. Mindig is tetszett, de a szövegére csak januárban figyeltem fel és úgy érzem, sok mással együtt ebből is sok erőt merítek majd egész évben. 2015-ös jelszavamat és ezt a dalt mindenkinek sok szeretettel ajánlom :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)