A szombat délutánt egy kedves szomszéd barátnőmmel, Szandival töltöttem. Már egy éve ismerem, de azért írok róa csak most, mert tavaly talán a mostaninál is jobban hanyagoltam a blogot. Na szóval, Szandi tizenkét éves, nagyon jó fej és hihetetlenül nyitott. Hogy nem látok, azt is fantasztikusan kezeli, nem ijed meg tőle, sőt, amikor együtt megyünk valahova, még a fehér botomat is próbálgatja, hogy milyen lehet azzal menni. Nagyon bírom őt :) bár sokszor úgy érzem, túl hamar fel akar nőni olyan téren, hogy már foglalkozik a politikával, a Föld és az emberiség jövőjével, stb. Tisztára, mintha velem egyidős lenne! Szombaton, amikor a génmódosított élelmiszerekről mesélt, kicsit el is képedtem, hogy ha már tizenkét évesen ilyenekkel foglalkozik, mivel fog később?! Ennyi idősen az embernek még szerintem gondtalannak kellene lennie. De ő már túlságosan széleslátókörű. Bár sok mindenben magamra ismerek benne és talán épp ezért jövünk ki olyan jól.
Szombaton, miután kielemeztük a génmódosított növények kérdését, (és rácsodálkoztam, hogy Kanadában is vannak ilyenek, de hálát adtam az Úrnak, hogy Ausztráliában viszont nincsenek), társasoztunk. Ki nevet a végén-t játszottunk úgyhogy újra nosztalgiázhattam! Bár én is közel voltam a célhoz, végül Szandi nevetett a végén :) neki szerencsésebb keze volt és sokkal többször dobott hatost, mint én. Társasozás után megmutattuk egymásnak a youtubeon a kedvenc zenéinket meg paródiáinkat. Olyan négy körül mentem fel hozzájuk, de három óra úgy elröppent, mintha nem is lett volna. Épp hétkor pattantam fel, hogy akkor ideje hazajönnöm :)
Ma meg együtt mentünk templomba! Már többször voltunk együtt református istentiszteleten és ez is olyan jó! A legtöbb barátom, ismerősm katolikus, a református ismerőseim meg távolabb laknak, ezért főleg szuper, hogy Szandi itt van a szomszédban :)
Én elég szűkszavú vagyok, amikor egy útvonalra kell koncentrálnom, de Szandi folyamatosan beszélt, meg nevettetett :) így észre sem vettük és már ott is voltunk a református templomban. Nagyon tetszett az istentisztelet, még diktafonra is vettem, mert sokszor olyan jó dolgok hangzanak el benne, amiket szeretek visszahallgatni. Egy gondom van csak: nagyon szeretnék együtt énekelni a gyülivel, viszont minden istentiszteleten más dicséreteket énekelnek, így még nem tudom megtanulni őket. Viszont annak örülnék, ha lenne a református énekekről hangfelvétel! Én ugyan ezeket is felvettem diktafonra, viszont az orgona jobban hallatszik, mint a szöveg. Viszont most, ahogy erről írok, eszembe jutott pár református ismerősöm, akik lehet, hogy tudnának ebben segíteni! írok is nekik, miután feltettem a bejegyzést!
Hát, ha a magyar gyülekezeti énekeket még nem is ismerem, azzal nagyon is képben vagyok, milyen modern keresztény dalokat hallgatnak az ausztrálok :) hétről hétre vannak kedvenceim az ausztrál keresztény toplistáról, úgyhogy mutatok is most kettőt.
Chris Augustot még 2011-ben ismertem meg. Nagyon szeretem a szövegeit és a dalainak a hangulatát. Akárcsak a svéd származású Jonathan Thulinét, akit viszont csak tavaly hozott el nekem az ausztrál toplista Architectutre c. dalával, amit megkönnyeztem. De most nem azt adom közre, hanem egyik ideji slágerét:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése