Bár megint eltűntem, ez nem azért volt, mert valami sokkoló történt az egyetemen vagy ilyesmi. Sőt, a legutóbbi egyetemi élményem hihetetlenül pozitív, szóval tényleg nem panaszkodhatok. Na jó, már ha így belekezdtem, nem csigázom tovább a kedélyeket: jún. 20-án négyesre államvizsgáztam és még a Tanulmányi Osztállyal sem volt gond előtte, meg utána sem:D 28-án pedig a fordító- és tolmács mesterszakra felvételiztem, aminek az eredménye hihetetlenül meglepett: kiderült ugyanis, hogy tudok angolul!:D úgy mentem oda, hogy úgy éreztem, semmi esélyem, kizárt, hogy megfeleljen a teljesítményem, mert biztos csupa angolszakos szóanyagot kell használni, ami nekem nincs. De sokkal könnyebben ment, mint ahogy gondoltam és a teljesítményemmel nemcsak a vizsgáztató - egyébként anyanyelvi angol - tanárt leptem meg, hanem még saját magamat is :) Egy angol szöveg hat-hét mondatos bekezdését kellett magyarul visszaadni első körben, nem volt fontos szó szerint, csak a tartalmát. Ez jól ment. Aztán egy másik, magyar szövegből volt részlet, a tartalmát angolul kérdezték. Na ez mégjobban!:D Bár nem volt feladat a szó szerinti visszaadás, én szinte mondatról mondatra tolmácsoltam és még olyan szavak is előjöttek közben angolul, amikre nem is emlékeztem, hogy valaha is tudtam. A vizsga végén, amikor láttam, hogy mindenkit megleptem, egyből arra gondoltam: köszönöm neked, Ausztrália!:D Mert, bár a betervezett felsőfokú nyelvvizsgára már nem maradt időm az egyetemi 12 kredites kényszerfélév miatt, szabadidőmben ausztráloztam, amennyit csak tudtam és az ausztrál hírolvasásaimnak, levelezéseimnek, beszélgetéseknek, rádióhallgatásnak mégis meglett az eredménye! Úgy érzem, fel fognak venni a fordítói mesterszakra, de a döntést csak júl. 24-én fogom megtudni. Mááár úgy várom!
Jelentkezem még nemsokára, csak gondoltam, bármilyen lusta is vagyok az íráshoz, azért ezeket a jó híreket megosztom :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése