Olasztrália leírása

február 23, 2014

Egy év alatt körülfutották Ausztráliát a melbourne-i egészségrekorderek

Újévkor sokan megfogadják, hogy egészségesen fognak táplálkozni és rendszeresen mozogni. De míg sokan hamar megfeledkeznek erről a fogadalomról, egy melbourne-i házaspár 2013 minden egyes napján kitartott mellette. Alan Murray és Janette Murray-Wakelin az év minden napján maratont futott Ausztrália körül, s eközben kizárólag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak. 2013. dec. 31-én, egy évvel és 15.500 km-el később a hatvanas éveiben járó házaspár győzedelmesen visszatért Melbourne-be.

- Csodálatos érzés, mindig is tudtuk, hogy képesek vagyunk rá, de csak az utolsó pár napon hittük el igazán - mondta Alan Murray.

A kaland azonban nem ismeretlen a házaspár számára. 2000-ben végigfutottak Új-Zélandon, vagyis 2800 km-es távot tettek meg. Előtte pedig bevitorlázták a Csendes-óceán déli részét.

Amikor Janette 52 éves volt, mellrákot diagnosztizáltak nála; az orvosok szerint egy éve volt hátra. Egy évtizeddel később Janette úgy érzi, az egészséges életmód volt a kulcsa annak, hogy még ma is él.

- Főleg gyümölcsöt fogyasztunk, banánt, sok zöldséget, répát - mondta Janette. Ezekben megvan minden tápanyag ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, ne legyünk rosszul és mindennap lefussuk a távot.

Egy átlagos nap az úton

Hajnali 4-kor a házaspár már talpon van. Reggelire 10 banánt, egy grapefruitot és ezen kívül még valamilyen gyümölcsöt fogyasztanak, ami az angol szövegben így volt: "large green smoothies" - amit nem tudok magyarul visszaadni:S:D De ha vki tudja, szóljon :)
8-kor még 10 banán; 30 km-nél megállnak egy gyümölcssalátára; 37 km-nél három narancs; du 4 körül fejezik be a maratont, majd vacsorára egy nagy adag gyümölcssalátát, vitaminos gyümölcslevet és avokádót fogyasztanak.

Történetük különleges, szívesen követném én is példájukat. Janette kitartása és hogy ezzel az életmóddal még a rákbetegséget is legyőzte, egyszerűen csodálatos és figyelemreméltó.

Az eredeti cikket angolul
itt
olvashatjátok.

február 20, 2014

Berente Ági a tudatosabb és környezettudatosabb életért

Teljesen egyetértek és szeretném, ha nagyon sokan megfogadnák az alább idézett jótanácsokat! Ha így lenne, máris sokkal szebb világban élhetnénk.

"Csak TE ne szennyezd a környezeted vegyszerekkel, le nem bomló anyagokkal.
Csak TE ne használd mindennap az autódat.
Csak TE ne egyél semmilyen műételt, műitalt.
Csak TE ne menj hipermarketbe vásárolni (ott a sarki zöldségbolt).
Csak TE sétálj, kocogj mindennap és eggyel kevesebben ülnek majd az orvosi váróban.
Csak TE ne vegyél meg minden felesleges marhaságot, ami szemetet képez úgyis.
Csak TE mondd azt gyermekednek mindennap: nagyon szeretlek.
Csak TE ne dobd el a csikket az utcán (csak TE ne vedd meg a doboz cigit).
Csak TE kerüld a tudatmódosító szereket, nyugtatókat, fájdalomcsillapítókat.
Csak TE igyál tiszta vizet.
Csak TE ne nézd a tévéreklámokat.
Csak TE ne fogadd el a kéretlen reklámújságokat.
Csak TE gondoskodj környezetbarát energiafelhasználásról.
Csak TE zárd el a csapot fogmosás közben.
Csak TE húzd ki a tévét a konnektorból, ha elmész otthonról.
Csak TE ne kérj ingyen nejlonszatyrot a pénztárnál (vigyél magaddal otthonról).
Csak TE válogasd meg, milyen minőséget vásárolsz.
Csak TE termelj magadnak élelmet.
Csak TE használj friss alapanyagokat a főzéshez, és csak TE készíts friss, élő ételekből vacsorát. Csak TE mondj esténként egy rövid hálaimát eltelt napodért, szeretteidért, az élet csodájáért.
Olyan energiákat mozgatsz meg e néhány jelentéktelennek tűnő változással, melyek jelentősen növelik Földünk túlélési esélyeit, egyben az új emberiség kialakulásának lehetőségét."
/Berente Ági/


Azt kívánom, bárcsak sohase találták volna fel a pénzt. Hisz az bolondította meg az emberiséget, amiatt rombolják a Földet, az mozgat mindent - rossz irányba. Ha nem lenne pénz, sokkal szebb lenne minden. Akkor nem kellene aggódnunk, hogy mi lesz a Földdel 2050-re. Pénz nélkül minden egyszerű és harmonikus lenne. Bárcsak elhitte volna az emberiség, hogy az aranykor pénz nélkül is eljöhet!

Mindenesetre Berente Ági jótanácsait ajánlom mindenkinek.

február 19, 2014

"Rendkivűl meggyöző"

A cím nem elírás. Pontosabban az, de szándékos. Amikor otthonról végezhető munkát kerestem, véletlenül ráakadtam egy ilyen hirtedésre itt:
http://bergepiras.mindenkilapja.hu/
"Ha nem megy a gépelés, vagy esetleg sokat kellene bepötyögni, ne vessződjön vele.
Mert van, aki Ön helyett pontosan és hibátlanul le tudja gépelni. (aha, látom, akkor nem És VESSZŐDÖM tovább!) ráadásul elérhető áron. Ha érdekli, olvasson tovább! Nem fogja megbánni!

"Köszönöm a megtísztelő bizalmát, és remélem, hogy a lehetőség felkeltette az érdeklődését." Aha, a megtisztelő milyen i?

Hát erre a helyesírásra tényleg csak azt tudom mondani: "rendkivűl meggyöző". Bisztos sokkan fognak élni a "lehetöségel", csak hogy stílszerű legyek:D

Na de most más téma: hoztam egy együttest, akiket nem valószínű, hogy ismertek. Nem azért, mert ausztrál bennszülöttek, csak Mo-n még nem hallottam róluk.
Ezt a csapatot az Ausstralia128 rádió hozta el nekem még 2011-ben és annyira tetszenek a számai, hogy most itt is megosztok kettőt :)



Ezt hallottam először az Australia128-on :) Rengeteget hallgattam, amikor még egyetemista voltam. Áh, de rééég voltXD Most meg csak munkakereső, angol felsőfokúra készülő, újrafelvételiző vagyok:D na, nem panaszkodom, bár már nagyon szeretnék dolgozni is.. Erről még majd lehet, hogy írok, de most jöjjön a másik dal a csapattól! Amikor rájuk kerestem Youtube-on, ez jött ki elsőnek:



Annyi egyetemista meg ausztrál levelezős emléket idéznek fel bennem ezek a dalok!

február 17, 2014

"Tudom, hogy híd vagyok két világ között" - indián gondolatok

A Facebookon lájkoltam egy olyan oldalt, ahol indiánoktól vannak fenn idézetek. Ezeket olvasva képet kaphatunk arról, hogyan élik meg a fehér ember jelenlétét, milyen a kapcsolatuk velük, milyen hatással vannak egymásra. Figyelemre méltó, hogy az idézetben, amit most választottam, nem fehéreknek nevezi őket, egyszerűen "újonnan érkezőknek" (newcomers). Ezzel is az egyenlőségre szeretné felhívni a figyelmet. Arra a fajta egyenlőségre, amely sajnos sok "modern" ember számára már ismeretlen fogalom. Pedig Isten nem véletlenül teremtette színesnek a világot (majd erről is hozok egy szép gondolatsort). Jöjjenek most az érzésekről, nyelvi különbségekről, érzelmi dolgokról szóló indián gondolatok, amiket 2013 dec. 13-án Napi meditáció cím alatt olvastam:

"A mi nyelvünkben nincsenek olyan szavak, amivel ki lehetne fejezni az alacsonyrendűséget, a felsőbbrendűséget vagy az egyenlőséget; hiszen mi egyenlőek vagyunk. Ez nem vitás. De az élet meglehetősen nehézzé vált, amióta az újonnan érkezők idejöttek. Hogyan reagál a lelketek erre a dologra? Fájdalommal. Erősnek kell lennetek, hogy felülemelkedjetek a viharon. Én tudom, hogy híd vagyok két világ között. Csak azt kérem az emberektől, hogy mossák meg a lábukat, mielőtt megpróbálnak eltaposni." -- Alanis Obomsawin, ABENAKI

A bennszülöttek számára, akik még a saját nyelvüket beszélik, az angol nagy nehézséget okozhat. Sokszor nem is lehet jól kifejezni az indián szavakat. Ha hallunk valamit angolul, akkor néha vagy reagálunk rá vagy csak a lelkünk válaszol rá. Sokszor szabálytalanul kell használnunk az angol nyelvet ahhoz, hogy kifejezhessük az igazi érzéseinket. Türelmesnek kell lennünk és imádkoznunk kell. Nehéz egyszerre két világban élni. Az élet néha fájdalmas számunkra. De a fájdalom a tanulás velejárója.

Teremtőm, tanítsd meg nekem mindazt, amire népemet tanítottad. (Don Coyhis)

február 16, 2014

Ausztrál ősnyelvmentők akcióban

Sokszor ábrándozom arról, hogy milyen szívesen dolgoznék ausztrál ősnyelvmentőként. Nagyon kérlek, ne nézzetek bolondnak, amióta 2011 nov. 11-én felfedeztem a Djarimirrit, bloggernevem ihletőjét, egyszerűen beleszerettem ezekbe a nyelvekbe és sokat gondolok a megmentésükre.

Ezért is örültem nagyon, amikor megtudtam, hogy 2013 augusztusában új képes szótárak készültek, amelyek hozzájárulnak néhány ausztrál ősnyelv megőrzéséhez. A mai Queensland területén beszélt öt nyelvet, köztük a Pitta Pitta és Kalkadoon nyelveket vették fel a szótárakba. A régióban egyébként összesen 14 nyelvcsoport található és ezek közül igyekeznek a lehető legtöbbet írott formában is dokumentálni, hogy bárki számára elérhetőek legyenek.

A DCQ (a projektért felellős szervezet) szóvívője, Jeff Poole elismeri, amit egyébként még sokaknak kellene, hogy a nyelv szorosan kötődik a kultúrához és annak megértéséhez, így szégyen lenne, ha ezek a nyelvek eltűnnének.

A DCQ szervezet két éven át dolgozott a projekten és munkájuk eredményeként közérthető képes szótár készült.

A szóvívő a cikk végén azért hozzáteszi, hogy sokkal könnyebb a nyelvmentés azokban az orszákokban, ahol csak egyetlenegy bennszülött nyelv van. Pl. Új-Zélandon. Örültem volna, ha ez a mentegetőzés kimaradt volna a cikkből, hisz egyértelmű, hogy egy valamire könnyebb vigyázni, mint többre. Dehát az ausztrálok már csak ilyenek, néha úgy érzem, szeretik túlmagyarázni a dolgokat. De azért szeretem őket :) meg most különben sem kritizálni szeretném, hisz ez nagyon jó hír, mindig örülök, ha ilyet olvashatok. Azt kívánom, hogy még sokan kövessék ennek a nyelvmentőcsoportnak a példáját!

február 15, 2014

Ébredj, Olasztrália! - Blogfrissítő terveim 2014-re

Szóval, időtlen idők óta nem frissítettem a blogot. Hihetetlen, hogy a legutolsó bejegyzésemet - még a Valentin nap előtt - 2013. okt. 26-án írtam...

Az az igazság, hogy a hétköznapjaimról már nem akartam írni és nagyon most sem szeretnék. Pedig nem ártana valami kis évösszefoglaló 2013-ról, hisz amióta blogolok, eddig mindig írtam ilyet az elmúlt évekről. De az a helyzet, hogy most más blogfrissítő terveimre vagyok ráhangolódva.

A hétköznapi életem helyett elhatároztam, hogy ebben az évben főleg ausztrál híreket, érdekessékeget fogok itt megosztani. Lesznek itt zenei élmények is - több olasz is - és az ausztrál eseményeken kívül mindenféle, ami épp érdekel, tetszik vagy nem tetszik. A hétköznapjaim helyett jólesik megosztani, mit olvastam, mit hallottam aznap vagy akár régebben, mit gondolok róla, etc. Már tervezem egy ideje az effajta blogírást és most, mivel átléptünk egy új évbe (már egy ideje:D) meg is valósítom. Valahogy az ismeret- és hírterjesztést most sokkal érdekesebbnek találom a mindennapjaimnál. Gondolom, megértitek és egy ilyen áthangolt blogot ti is szívesebben olvastok majd :) Néha előfordulhat majd egy-egy hétköznapi szösszenet is, de ritkábban, mint eddig.

Előre szólok: rrrengeteget fogok írni az ausztrál őslakók helyzetéről és a természetről, Föld és ember kapcsolatáról is, mert egyre jobban foglalkoztatnak ezek a kérdések.

Egy olaszos kérdésem viszont lenne: szégyenszemre nem találtam még olyan olasz hírportált, ahol napi hírlevélre lehetne feliratkozni. Pedig ha a magyar hvg.hu-nál meg az ausztrál abc.net.au-nál lehet, akkor a libero.it-nél vagy a Corriere Della Seránál miért nem?:S Ez nekem nagyon furcsa. Egyszerűbb lenne pedig nekem, sokkal könnyeb átböngészni egy-egy napi hírlevelet, mint naponta ezeket a weboldalakat. Hisz a hírlevél olyan, mint egy újság, csak épp elektronikusan. És ez nagyon kényelmes, szóval nem bánnám, ha Itáliában is rájönnének erre. Vagy lehet, hogy már rájöttek, csak még én enm jöttem rá, hogy hogy iratkozhatnék fel? Ha tudtok valamit erről, légyszi mindenképp írjatok! Előre is köszi!

És akkor most jöjjön az ausztrál és egyéb mindenféle (csak még ki kell találnom, milyen sorrendben, mert rengeteg tervem van)!

február 14, 2014

Valentin napi kívánságom

Drága Szent Valentin!

Arra kérlek ezen az éjjeli órán, teljesítsd egyetlen kívánságomat. 2012 nyarán megismertem egy csodálatos embert, aki örökre a szívembe költözött. Az, hogy találkozhattam vele, igazi ajándék volt, amit sosem felejtek el. Ő FELIX, s ahogy azt a neve is mutatja: egy igazi derűs angyal, akinek öröm a közelében lenni. Hangja, szavai, egész lénye megdobogtatta a szívem mindig, amikor vele lehettem. De akárhogy is próbálom leírni azt a csodálatos érzést, amivel megajándékozott, a szavak ki sem tudják fejezni.

2012 júl. 27-én láthattam utoljára a messzi német földön, Hamburgban. S bár már igen sok idő telt el azóta, nem szűntem meg ábrándozni róla. Egy decemberi üzenete miatt pedig új remény költözött a szívembe: mégpedig annak a reménye, hogy ebben az évben újra láthatom a Hamburg közelében szervezett Leo-táborban!

Kérlek, drága Szent Valentin, légy most közbenjáró és segíts, hogy 2014 augusztusában én is részt vehessek ebben a táborban, hogy újra láthassam életem FELIXÉT! Hiszen mindig rá gondolok, ha ezt a gyönyörű dalt hallgatom:



Oh igen, ez az én FELIX-songom, vagy ha úgy tetszik: Lied-em. Persze ő ezt nem tudja még, talán nem is tudhatja. De ha igen, akkor

Kérlek, drága Szent Valentin, juttass el engem az autusztusi táborba, amit ő szervez, hogy újra találkozhassak vele! Hisz látod, két év telt el, de a szerelmem iránta töretlen. Kérlek, segíts, hogy 2014 a mi évünk lehessen!

FELIX iránti örök szerelemmel:

"Annie Australis"

Utóirat az Olasztrália-olvasók részére: bocsánatot kérek a hosszú hallgatásért, mostantó igyekszem többször frissíteni a blogot. Ez a Valentin napi bejegyzés az ehhez a naphoz tartozó misztikum miatt került fel éjjel 02-14-kor. Tényleg óriási vágyam, amit ebben megfogalmaztam, így bízom benne, hogy teljesül. Holnap pedig igazibb bejegyzéssel jövök, amiben megírom, milyen blogfrissítő terveim vannak erre az évre. Előre szólok: rrrengeteg ausztrál, úgyhogy készüljetek!:D és mégegyszer bocsi az eltűnésért...

Most pedig vissza Szent Valentinhez: nagyon kérlek, ne felejts el engem és kívánságomat, ahogy én sem felejtem el FELIXET soha!