"Maradj talpon", kérlek, maradj talpon!

Pénteken volt a kedvenc kvízem, a Maradj talpon utolsó adása a szezonban. Megértem, hogy szeretnének egy kis nyári szünetet, de akkor is, úgy fognak hiányozni!

A szezon utolsó adásában tehetséges fiatalok játszottak. Voltak hangszeresek - egyikük kobzon játszott, másikuk primtamburán (ő hangszerkészítő is), képzőművészek, színházi tehetségek is voltak. Az Ötven Tehetséges Fiatal-program győztesei ők és mindannyiuknak van egy mentora a programban, aki segíti őket a karrierépítésben. A műsorban nagyon jól játszottak, és sokszor úgy tűnt, mintha személyre szabott kérdéseket is kaptak volna: pl. a színházi művésztől (nem színész, valami más neve volt) többször kérdeztek színházzal kapcsolatban, a jogásztól jogról, de persze ez biztos véletlen volt :)

Az ilyen különleges adások közül az is tetszett, amikor húsvétkor néptáncosokat, népzenészeket hívtak meg, vagy amikor egyik pénteken "mesefigurákat".

De természetesen a hagyományos adásokat is imádtam. Gundel-Takács Gábor olyan frappánsan kérdezgeti a játékosokat, mindenre tud valami olyat mondani, ami feldobja a nézőket. És a játékosok is olyan különlegesek, a sok furcsaságukkal együtt. Pl. volt egy lány, aki bevallotta, hogy csak akkor tud aludni, ha a szobájában ventillátor van bekapcsolva, évszaktól függetlenül; akkor most nem rég volt egy srác, aki egy gumicsirkét vitt magával mindenhová és különböző helyeken fényképezte - Gundi ezt így fogalmazta meg: "Akkor te egy világutazó gumicsirke gazdája vagy, akinek dokumentálod az életét?"XD na, az ilyen és ehhez hasonló furcsaságok hallatán szoktam megnyugodni, hogy nem vagyok egyedül:D mert tőlem Gundi ilyeneket kérdezne: "Jól tudom, hogy te az olasz nyelv szerelmese vagy, amit Andrea Bocelli hatására kezdtél el tanulni 15 évesen?"
Vagy: "és igaz az, hogy te szeretnél eljutni Ausztráliába, hogy megismerd az őslakosokat és megtanuld a nyelvüket?":D

Hát remélem, tényleg visszajönnek még valamikor ősszel. Igazából már azért is nagyon hálás vagyok, hogy márciusban visszajöttek, mert januárban a Facebookon azt írták, hogy már nem fognak és csak azért nem mondták a szilveszteri adásban, mert még nem voltak biztosak benne. Akkor kicsit összetörtem, de aztán márc. 18-án mégis visszatértek, és csak most jön újra egy kis szünet. Hajrá Maradj talpon, kérlek, gyertek vissza ősszel! Nem szeretnék Győzikét, Valóvilágot, Gyanú árnyékában-t vagy Éjjel-nappal Budapest-et nézni!:D tényleg nem :) Az ilyen bugyuta műsorok miatt szűnt meg az RTL-en A KÓD és a SAFE is, pedig azokat is nagyon szerettem. És biztos vagyok benne, hogy nem voltam vele egyedül!

Rejtélyes ausztrál rádiókódok felderítése - a Tapin Radio programhoz:D

Van egy programom, a TapinRadio, amivel rengeteg internetes rádió bejön, így a világ minden táján tudok rádióállomásokat fogni, sőt, a műsorokat mp3-ba is fel tudom venni a gépemre, szóval hipermodern progi. Igen ám, csakhogy az egyik kedvenc ausztrál rádiómnál (épp a Yolngu Radio volt ez!) még tavaly egyik napról a másikra azt írta ki a progi, amikor rámentem, hogy "nincs forrás". Nem értettem, hisz a progi a rádiókat streamurl alapján éri el, és az be volt írva arra a helyre, ahol kell lennie, másképp addig sem tudtam volna fogni az adást. Aztán felmentem a rádió honlapjára, ahol láttam, hogy megváltozott az elérési út. Az új címet beírtam a progiba, de még így sem volt jó, ezután is azt írta, h "nincs forrás"! Hát mi a szösz lehet? Már kínomban fantáziáli kezdtem, és ilyen hülyeségek jutottak eszembe, hogy talán rájöttek az ausztrálok, hogy nemcsak hallgatom, de fel is veszem mp3-ba a műsorukat és ezért le is tiltottak róla? Áááá neeem, az ausztrálok biztosan nem tennének ilyet.. vagy ha mégis, arról azért csak szólnának:D meg ez a progi, amivel veszem a műsort, legális, bárki számára elérhető, és már évek óta fejlesztik, szóval ha gond lenne vele, akkor a progit nem lehetne elérni, nem pedig a rádiót.
Nem tudtam feldolgozni, hogy a kedvenc rádióm eltűnt a progiból, főleg, amikor rájöttem, hogy a winamp még mindig gond nélkül lejátsza a streaming fájlját. Csak nekem az azért nem volt elég, mert olyan ritka műsor, hogy fel is szerettem volna venni mindenképp.
Egy januári szombaton egész délután, meg az egyik kedden szinte egész nap küzdöttem, hogy rájöjek, mi a gond. Semmi siker. Aztán a következő nap egész véletlenül jöttem rá: tavaly nyáron sok ausztrál rádiónak annyira megváltozott a címe, hogy az eddig megszokott cím helyett soknál egy kódot, a streamerfájl kódját kell beírni a forráshoz a progiba! Ezt a kódot viszont csak úgy lehet elérni, ha lementjük a streamert, és megnyitjuk a winampban sajátgépből (fontos, hogy sajátgépből, mert ha a rádió honlapjáról nyitod meg, akkor a winamp nem írja ki azt a kódot, amit a progi hiányol. De csak pár másodpercre írja ki, így résen kell lenni:D nekem harmadjára sikerült elmentenem, megadtam a proginak és láss csodát, végre bejött újra a kedvenc rádióm! Fel is vettem rögtön egy csomó zenét belőle :) mindenesetre jó sok idő kellett, míg rájöttem, hogy mit ért a progi azalatt, h "nincs forrás":O nemsokára atöbbi hiányolt rádió kódját is felderítem! Például a CAAMA Radióét is, ami szintén aborigin, bár sajnos több benne az angol sláger és műsor, mint az Aborigin nyelvű - de azért szeretem, főleg a csütörtöki country-műsorokat csütörtökönként.

Én csak azt nem értem ebben a rádiós progiban, hogy miért nem ismeri fel automatikusan, ha megváltozik a rádió forrása és miért nem táplálja be a legközelebbi frissítésnél? Mert ez tényleg olyan kód, amit nem lehet egyszerűen megszerezni, márpedig ha nincs meg, akkor egy csomó rádiónak csak a nevét látod a progiban, de nem jön be a kódhiány miatt. Lehet, hogy pont ezen a téren még tökéletesednie kell ennek a programnak. Vagy a streameknek, nem tudom:D á nem, mégis inkább a proginak, mert a streameket valószínű pont védeni akarják azzal, hogy nem nyílt a kódjuk, hanem be van ágyazva és csak különleges eszkzökkel lehet kinyerni belőlük. De azt hiszem, ezt egy született informatikus jobban el tudja magyarázni, én csak konyhanyelven tippelgetek :)

Egy megható emberi történet - harminc bátor ötödikesről

Amióta tavaly aláírtam három-négy ausztrál őslakosokkal kapcsolatos petíciót, tagja vagyok az AVAAZ-nak. Meg a GetUpnak is, ami speciálisan ausztrál, de róluk talán majd később írok. Most egy megható történetet szeretnék megosztani, amit az AVAAZ küldött a héten. Hihetetlen, hogy harminc bátor 11 éves és még pár ember mire képes, ha összefog!

Harminc tizenegyéves megmentette egy osztálytársát Hamburgban - egy petíció és párezer aláírás segítségével.

Ötödikesek mentették meg osztálytársukat, Glebet a deportálástól. Gleb azért utazott Németországba, hogy leukémiáját gyógyítsák. Egy életmentő műtét után iskolába kezdett járni, ahol hamar osztályelső lett; de a kormány vissza akarta küldeni őt Oroszországba. Az osztálytársai petíciót indítottak a közösségi petíciós oldalon az önkormányzathoz, hogy megakadályozzák a fiú deportálását. Amikor az aláírásgyűjtés megkezdődött, felfigyeltek a gyerekekre a városi tanácsban is. Végül heteken belül Gleb megmenekült, hogy folytassa a gyógykezelést, amire mindennél nagyobb szüksége volt. Barátai megmentették a jövőjét, s ez mindössze egyetlen kis lépéssel kezdődött.

Ezután az AVAAZ még arra buzdít, hogy mi is kezdjünk petícióba bármivel kapcsolatban, amit megváltoztatnánk a világban, mert az emberi összefogással határtalan dolgokat érhetünk el. Hát, van benne valami, bár tény, hogy ez a megható történet nem globális problémát oldott meg, azért sosem szabad feladni a reményt. Még sok ilyen happy endes történetet szeretnék olvasni, globális kérdésekről is! Hajrá emberiség, jóra is képes lehetsz, csak akarnod kell! :)

Utolsó kisvizsgák államvizsga előtt

Tegnap vizsgáztam az egyetemen is, Petrarcából és Boccaccióból. Ketten együtt hat kreditet tesznek ki, így jól jött, hogy ebben a félévben meghirdették őket és fel tudtam venni. És bár legfőképpen most tényleg csak a kreditszerzés volt a cél, jobban örültem volna, ha Petrarcát négyesre tudtam volna kielemezni a Laurájával együtt, de sajnos csak hármasra sikerült. Ami azért esett rosszul, mert Petrarcát valahogy mindig is szerettem, és ezzel a vizsgával úgy voltam, hogy a 13 tétel közül bármi jön, tudni fogom. Úgy is, ha nem ragaszkodom csak a megfogalmazott tétel szövegéhez, hanem inkább a háttérismereteimmel kiegészítve prezentálom, ami a fejemben van. Csak azzal nem számoltam, hogy ha egy konkrét verselemzést húzok, akkor ez a dolog nem igazán működik, mert ilyen elemzéseknél mégis jól jön a megfogalmazott tétel. Még akkor is, ha a verselemzés csak szívatás, hisz honnan tudná azt konkrétan bárki is, hogy mire gondolt a költő, amikor sok esetben még maga a költő sem tudja évek múlva, hogy mire gondolt épp akkor, amikor az adott verset írta?.O Ráadásul Petrarcát már meg sem lehet kérdezni, hogy tényleg úgy van-e, ahogy az elemzők írják,hisz jó párszáz éve már nincs is köztünk.

A legjobban az bánt ebben a jegyben, hogy sokkal többet tudok a költőről, a műveiről, gondolkodásáról, mint amit ennél a verselemzésnél elmondhattam róla. Sőt, sokkal jobban szeretem is, nemcsak hármasra:D Éppen ezért nagyon remélem, hogy időközben megtalálta a Lauráját ott fenn és a vizsgán elemzett canzone - még ha nem is teljesen azt mondtam, amit az elemzők írnak róla - elérte a célját :)

Boccacciótól két novellát mutattam be a Dekameronból. És látszik, hogy bármennyire is szeretem Petrarcát, mégiscsak inkább prózaértő alkat vagyok, mert a Boccaccio-prezentációra négyest kaptam. Végre egy jó hír is!:D

Na meg persze az is jó hír, hogy ezzel a két vizsgával végre az összes jegyem és hiányzó kreditjeim bekerültek az indexembe erre a félévre (a filozófia és az angol három-három kreditje már előbb megvolt) és így jövő héten vééégreee mehetek államvizsgázni! El sem tudom hinni, olyan régóta várom már és jövő héten teljesül! Most már csak amiatt izgulok, nehogy nyelvészeti tételt kapjak:D de ha mégis, azért csak menni fog az is! :)

British Richy, az őrült csajozósgyerek

Még mindig sokat gyakorlom az angolt úgy, hogy anyanyelviekkel chatelek vagy skypeolok, néha Fb-n is írok kommenteket angolul érkező hírekhez.

Egy valamit nem szeretek: ha a pasik, akikkel haverkodni próbálok, rögtön csajozni akarnak. Másfél hete futottam bele egy ilyenbe: Richardnak hívják és még meg sem tudtuk egymást rendesen ismerni, de már ilyeneket kérdezett, hogy járnék-e vele, mikor megyek hozzá ki Angliába, meg ilyenek. Mondjuk ha repjegyet is küldene, mennék én szívesen, nem arról van szó, de hát azért ne hívjon már randira rögtön a "Hello, how are you?" után:D meg az sem különösebben tetszett, hogy egyből mesélt arról, h már mennyi ideje nincs barátnője, pedig hogy szeret csókolózni:P Valamelyik nap meg, amikor kérdezte, mit csinálok és mondtam, h épp egy ausztrál dalt próbálok a szövege alapján megkeresni, de nem sikerül, írta, hogy ő is mennyire vágyik Ausztráliába. Na, gondoltam, végre beszélgethetünk Ausztráliáról is, nemcsak a randiról meg a csókolózásról. írtam, hogy igen, Au nekem is nagy álmom már 13 éves korom óta. Akkor azt kérdezte, elmennék-e vele oda:D Hehe, ja persze, előtte még nem is találkoztunk, hisz már így is messzebb élünk egymástól, de ez nem is számít, igaz? De hülyeségből persze azt írtam, h miért ne:D mert tudom, hogy az ilyen dolgok úgysem jönnek össze, tehát igazából mindketten azt írunk, amit akarunk. Na, ezzel a szabadsággal aztán Richy is visszaélt, és ezzel kiütötte nálam a biztosítékot, ugyanis a következőt írta: "nagyon szívesen csókolóznék veled az óceánparton. Imádok csókolózni. És aztán szeretkezhetnénk is." Na innentől kezdve már nem is válaszoltam neki, bármit is írt. Mégis mit képzel magáról? Hogy gondolhat így egyből egy vadidegen lányra?

Igazából csak az a mázlim, hogy ő sem lát. Ha látna, biztos mégjobban megbotránkoztatott volna:P

Múlt szerdán volt ez a hülyeség, pénteken megírtam neki, hogy ha minden idegen csajjal így beszél, akkor nem hiszem, hogy valaha is lesz párkapcsolata. Megkértem, hogy ne írjon többet, ha csak a csókról meg a szexről tud beszélni. Azóta meg nem is voltam skypeon, sem ZoneBBS-en, ahol először írt. Pedig ZoneBBS-en annyi jófej sráccal beszéltem már előtte, meg lányokkal is. Éppen ezért leszek még ott, meg skypeon is, hisz még mindig ott az ausztrál Graham és az olasz Clara, a kansasi Patrick, az ecuadori Jamil és a new yorki Erik. Ők mind jó fejek és intelligensek, úgyhogy ha ez a Richard gyerek újra ír, amikor fenn vagyok, megmondom neki, hogy nem érek rá, mert velük beszélgetek :) és ezzel nem is hazudok, hisz valamelyiküknek tényleg mindig írok, ha fenn vannak, meg ők is nekem.

Végveszélyben a Naggy-korallzátony

Ezt a sokkoló hírt pénteken kaptam, az Australoport (www.australoport.hu) Facebookoldalán osztották meg, de az ottani hírszerző az MTI-t jelöli meg forrásként. Most megint tarthatnék hegyibeszédet Föld és ember kapcsolatáról, de ma inkább kihagyom. Csak remélni tudom, hogy a helyzet pozitív irányba fog változni a cikkben említett konferencia után. Vesszen a bányászat, maradjon a Nagy-korallzátony!

Végveszélyben a Nagy-korallzátonyny

Óceánkutatók nemzetközi csoportja felhívást intézett az ausztrál kormányhoz, hogy védje meg a Nagy-korallzátonyt a felmelegedés, a bányászattal összefüggő hajóforgalom és a kotrási hulladék okozta veszélyektől.
A 150 kutató által aláírt nyilatkozatot az UNESCO Világörökség Bizottságának júniusi éves ülése előtt hozzák majd nyilvánosságra, a tanácskozást június 16. és 27. között Kambodzsában rendezik. A szakemberek azt kérik, hogy a találkozón vegyék fel a Nagy-korallzátonyt veszélyeztetett világörökségi helyek listájára.
A tudósok arra kérik az ausztrál vezetést, hogy óvja meg a Nagy-korallzátony egyetemes értékeit, korlátozza a közelében végzett ipari tevékenységet, és járuljon hozzá anyagilag a zátony élővilágának kutatásához. Negyed évszázad alatt a korallok fele elpusztult, főként egy tengeri csillag elszaporodása miatt, amelyet a szárazföldi hulladékok óceánba eresztése eredményezett. Az aláírók a Queensland államban folyó bányászat fejlesztésének számlájára írják a károkozást. Queensland a Nagy-korallzátonnyal szemközti parton hat nagy kikötőt szándékozik építeni, amelyek több millió tonna szennyezett iszapot bocsátanának az Ausztrália északkeleti partjainál elterülő Korall-tenger vizébe.
Hugh Possingham ausztrál biológus szerint a projekt felgyorsítja a korallpusztulást. Még ma meg kell állítanunk - mondta az ABC televíziónak. Széntüzelésű erőművei és Ázsiába irányuló ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel az UNESCO világörökség-listáján. Hozzávetőlegesen 345 ezer négyzetkilométernyi területe az ausztrál partok mentén terül el, és 3000 zátonyával a világ legnagyobb koralltelepét alkotja.
Forrás: MTI

Műfordítói vizsga: a kihívások kihívása

Igaz, már 15 évesen eldöntöttem, hogy mű- és szakfordító leszek, ha nagy leszek. Azt is eldöntöttem, hogy olaszról fogok fordítani, merthogy az olasz a világ legszebb és legdallamosabb nyelve és ezért mindig inspirálni fog.

Az egyetemen sokat fordítottam, kifejezetten fordítástechnikai órák is voltak, ahol különböző témájú szövegekkel dolgoztunk. A műfordítást pedig olasz irodalomtörténet órákon tudtam gyakorolni. Rengeteg olyan szöveg volt, ami igazi kihívást jelentett és sohasem felejtem el azokat a küzdelmeket, amik révén elkészültek a magyar verziók. És ezek a küzdelmek erősítettek meg a tervemben, ezért nem adtam fel.

És most itt vagyok a célnál, az egyetem mellett ebben a félévben szombatonként műfordítói tanfolyamra is jártam. Imádtam úgy, ahogy volt, még ha az egyetem időnként sok energiát és időt vett el a felkészüléstől. Imádtam, de holnap lesz az utolsó óra és... van egy gyönyörű novella, amit vizsgafeladatként fordítok, a végén ki is adják. Júl. Már lefordítottam, de annyira nehéz, hogy nem tudtam azt kihozni belőle, amit szerettem volna: vagyis a legjobbat. És ez bánt, még ha tudom, hogy még van lehetőség javítani rajta; én elsőre szerettem volna a legjobbat hozni, hogy megmutassam, műfordítónak születtem. Eddig úgy is éreztem, hgoy ez így van, de most valahogy elbizonytalanodtam. Utoljára tavaly szeptemberben éreztem ilyet, a szakdolgozati fordításomnál. Úgyhogy lehet, ez a bizonytalanság csak a nyomás miatt van, hogy vizsga, meg ilyesmi, de még így is rossz érzés,hogy tudom az okát. Azért még mindig remélema legjobbakat, még mindig hiszek abban, hogy ha ennyi éven át kitartottam a fordítói álmom mellett, annak oka volt és a tehetségem is segített, hogy kitartsak mellette. Most már csak az a kérdés, hogy hová tűnik ez a tehetség mindig, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá?:O

A legkékebb ausztrál ég és a víztükör hangjai

Egyik kedvenc internetes rádióm a Solo Piano Radio, ami már rengeteg zenei élménnyel ajándékozott meg, amióta 2011 februárjában felfedeztem. De Richard Goldsworthyt már azelőtt is ismertem. Az ausztrál zeneszerző zongoramuzsikájának van valami különleges varázsa. Talán az, hogy legtöbb művét a hamisítatlan ausztrál természet ihlette. Egyik legkedvesebb, elsőként felfedezett művének a részletét most nektek is elhozom. Amikor ezt hallgatom, elképzelem a lehető legkékebb, legtisztább eget; vagy a napfényt, ami csillogva visszatükröződik az óceán vízén. Richard Goldsworthy e művével még engem is megtanít látni:

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de őt (és különösen ezt a műrészletét) hallgatva úgy tűnik nekem, mintha valóban megszűnnének a határok az Ötödik Kontinens és Mo között. Úgy érzem, mintha egyszeriben képes lennék arra, amit
"Ausztráliáról írt Álom-versemben"
fogalmaztam meg: arra, hogy felülemelkedjek téren és időn - még akkor is, ha mindezt még csak a képzeletemben élem át. Ez a gondolat a fenti zenei kinccsel együtt mindig újabb és újabb erőt ad. Ezzel együtt pedig Richard Goldsworthy nagy zeneszerző példaképem, akárcsak Enya.

Pici, pársoros életjel

Jól eltűntem megint, nem is magyarázkodom már:S mindenesetre a lényeg, hogy hatalmas és életveszélyes küzdelem után végre-valahára mégis túléltem ezt az átkozott kényszerfélévet az egyetemen. Szóval ha most már tényleg minden és mindenki úgy akarja, és nemcsak én, akkor jún. 20-án végre mehetek államvizsgázni. Előtte még 12-én is lesz egy vizsgám, de úgy érzem, az könnyű lesz. És hogy miért nevezem ezt a félévet kényszerfélévnek, arra megvan az okom, de most nem részletezném, mert csak fárasztanék vele mindenkit. Ugyanis olyan zűrös volt megint az egész, hogy újra megbántam, hogy egyetemista lettem. De azért az államvizsgába továbbra is beleadok mindent, mert az olasz mindentől függetlenül továbbra is a szerelmem, (sőt, még az is lehet, hogy még annál is több, erről majd még írok)így tényleg méltóképpen szeretném teljesíteni a legutolsó vizsgát. És úgy is fogom, hiszek benne!

Na most csak ennyi. Bármennyire is szerettem blogolni egy időben, mostanában egyszerűen nincs ihlet. Lehet, hogy ez a visszajelzések hiánya miatt is van :( pedig van pár olasz és ausztrál dolog is, amit meg lehetne osztani és egyébként is van egy olyan tervem, hogy inkább érdekességeket, felfedezéseket, esetleg levelezős élményeket osztok meg a blogban, mint a mindennapjaimat. Bár ilyenek eddig is voltak, csak most mégtöbb lenne :) na majd meglátjuk!
Most mindenesetre megyek államvizsga-tételezni :) hisz ezt már úgy vártam! Szép hetet mindenkinek!