‘Li-antha wirriyara’, egy csodálatos ősausztrál nép története

Rég jelentkeztem, de azt hiszem, az alábbi cikk az illusztráló dallal kiegészítve talán kárpótolhat mindenkit :)
Egy általam már nagyon rég csodált, szintén észak-ausztrál nép és nyelv érdekességeit hoztam el nektek ma.
Fényképeket sajnos nem tudok feltölteni, de ha megtalálom az eredeti angol cikket, belinkelem és ott képek is lesznek. De egyelőre kérlek fogadjátok szeretettel a cikket magyarul és a beleillesztett dalt (ősausztrálul:D)

Ausztrália egyik ősi nyelvét, - a Yanyuwát,- az Álomidő szerint a cápa formálta
Különösen érdekes, hogy a férfiak és nők más-más dialektust beszélnek; míg a nők kevésbé értik a férfiak nyelvét, és nem beszélik, és ugyanez igaz a férfiakra is.

[És egy dallal tudom is illusztrálni - vagy inkább "ausztrálni" - ezt a különleges nyelvet, íme[:

"A tigriscápának igazán rossz napja volt.
Más cápák és halak folyton csúfolták őt. Egyszercsak megelégelte ezt és harcra kelt velük. De egy idő múlva összetalálkozott a pörölyfejű cápával, és néhány tüskésrájával, akik szintén elpanaszolták neki bánatukat. Aztán felkerekedtek, hogy otthonra találjanak. Ez a Vanderlin Rocksnál történt, a Carpentaria-öbölben."

Ez a világ egyik legrégebbi története, a tigriscápaálom. Az ausztrál őslakosok számára az álmodás jelenti a több mint 40 ezer éves történelmet és mitológiát. Ebben az esetben ez az álmodás azt írja le, hogyan alkotta a tigriscápa a Carpentaria-öblöt és a folyókat. A történet szájhagyomány útján terjedt az aborigin Yanyuwa nép generációi között, akik magukat úgy nevezik: ‘li-antha wirriyara’ vagy "a sósvíz népe". [A fenti dal is erről szól!]

Az Aborigin Yanyuwa nép úgy hiszi, a Carpentaria-öblöt a tigriscápa hozta létre - fénykép
Miközben elvitorláztunk Wanderlin-sziget sziklái és homokkő szirtjei mellett, a Wearyan folyó torkolata felé, dugongok és halak úszkáltak el mellettünk. A hullámok alatt cápauszonyt kerestünk, hogy kövessük a tigriscápa útvonalát.

"A tigriscápa útja kihívásokkal volt tele, ahogy áthaladt az öblön, és beleformálta a vízgyűjtő medencéket és a folyókat a tájba. Sok mérges állat elűzte őt, akik nem akarták, hogy velük éljen. Egy vallaby éppenséggel sziklákat gördített rá, amikor megkérdezte, megszállhatna-e nála. De ahogy úszott, az álmodástörténet magyarázata szerint, a cápa segített megalkotni a Carpentaria-öböl vizeit, olyannak, ahogy ma látjuk."

- A tigriscápa nagyon fontos a mi teremtéstörténetünkben, - magyarázza Graham Friday, aborigin vén, tengeriőr és a Yanyuwa nyelv megmaradt beszélőinek egyike. Sokan úgy hiszik, a tigriscápa az ő ősük, és a Yanyuwa népet úgy ismerik, mint a tigriscápa nyelv népét, hiszen rengeteg szavuk van a tengerre, és a cápára. A Yanyuwa nép hagyományosan e vizekben halászik, halat, teknőst és dugongot eszik, viszont cápát csak nagyon ritkán.

Szárazföldjeik öt fő szigeten helyezkednek el, és több mint 60 kisebb, kopár szigetecskén, a Sir Edward Pellew Szigetcsoporton, mely 2100 négyzetkilométeren húzódik. A legtávolabbi, legnagyobb és legkeletibb a Wanderlin sziget, 32 kilométer északról délre, és 13km széles. Az 5.5 méter hosszú tigriscápa, amely évente több ezer kilométert tesz meg e partmenti vizeken a Csendes-óceánig, egy jelentős mitológikus lény.

Bár manapság a környezetvédőket aggasztja a tigriscápák alacsony száma. A Nemzetközi Természetvédők Szövetsége már veszélyeztetettnek is nyilvánította őket.

- Már nincs annyi cápa. De ez az álomidő-beli történet is azt bizonyítja, hogy valaha sok volt. - mondja Friday.
A klímaváltozás csökkentette számukat, a vizek felmelegedése kihatott azon képességükre, hogy nagy távolságokat tegyenek meg, az Adelaide-i Egyetem tudósai szerint. Noha már nem olyan gyakori ezekben a vizekben, még mindig tisztelettel emlegetik, mint életadót és mint e föld teremtőjét.
A Yanyuwa nép hagyományosan a Sir Edward Pellew Szigetcsoport vizein halászott.

Tengerőrként Friday munkájának része, hogy vigyázzon az öböl szigeteire, folyamatosan ellenőrizze a régióban élő tengeri állatok számát, és megtanítsa az embereknek a vadászat ősi törvényét - hogy csak annyit vegyenek el a vizekből, amennyire szükség van. De éppolyan fontos az is, hogy a Yanyuwa fiataloknak tanítsa nyelvüket és a tengeri állatok kulturális jelentőségét.

A tájvédők a rituális- és temetkezési helyek védelméről is gondoskodnak a szigeteken. Gondozzák az ősi sziklarajzokat is, melyek, noha már kopottak, azért még mindig kivehetőek rajtuk a cápaábrázolások.

- Jó, hogy mi, aborigin tengerőrök, gondozhatjuk a tengereket; ismerjük ezt a földet és tudjuk, hogyan halásszunk fenntarthatóan - mondja Friday.

Itt fenn, Sósvízi Földön, gyakran hallom, hogy mindenki észak, az öböl felé néz, a cápák érkezését várva. Cápák helyett azonban többnyire néhány ausztrál vagy turista érkezik ebből az irányból. Egyikük John Bradley nyelvész és tanító, és az eredeti cikk szerzője először az ő könyvében olvasott erről a régióról. A könyv címe Singing the Saltwater Country [és e cikk fordítójának is feltétlenül meg kell szereznie!].

Az itteni terület sík, meleg és kietlen. Ahhoz, hogy az ember megértse, először eredeti lakosainak, a Yanyuwáknak a nyelvét és történeteit kell értenie, akik ezt a helyet a legjobban ismerik.

A Yanyuwa nyelv ritmusai olyanok, mint a tenger, amit tökéletesen leír
A Yanyuwa egy gyönyörű, költői nyelv. Ritmusai úgy hangoznak, mint maga a tenger, amit tökéletesen leír. A nyelv pontosan meghatározza egy hely jelentését, gyakran egy szóban leírva összetett nyelvi jelenségeket. Ezzel is azt bizonyítja, mennyire összhangban élnek az aborigin népek a természettel.

Míg csónakáztunk a reggeli napfényben, fénysugarakat láttam a vizen. - Yurrbunjurrbun - mondta idegenvezetőm, Stephen, aki részben aborigin és a családja az öbölben él. Kicsit beszéli a nyelvet és ismeri ezt a régiót.
Ahogy vitorláztunk, az elhaladó felhők árnyékot vetettek a tenger felszínére.

- Ez a ‘narnu ngawurrwurra’, Yanyuwa nyelven - mondta Stephen, s ezzel pontosan leírta, amit láttam.

Megismételtem a szavakat, átélve súlyukat és rezgésüket. Az olyan Yanyuwa szavak, mint a yurrbunjurrbun [vízen mozgó fénysugarak] megmutatják, mennyire összhangban vannak az Aborigin népek a természettel.

Ami különösen rendhagyó ebben a nyelvben az az,, hogy a világon azon kevés nyelvek egyike, melyben a férfiak és nők külön-külön dialektust beszélnek. A nők dialektusát jelenleg csak három nő beszéli folyékonyan, és Friday a néhány férfi egyike, aki a férfiakét beszéli. Az elmúlt évszázadokban az Aborigineket arra kényszerítették, hogy angolul beszéljenek, ezért már csak néhány idősebb ember maradt, akik emlékeznek anyanyelvükre.

Friday elmesélte, hogy családjában a nők megtanították gyerekkorában a saját dialektusukra. Aztán kiskamaszként megtanulta férfi családtagjaitól a férfiakét is. Míg a nők csak passzívan értik a férfiakét, nem beszélik, és fordítva a férfiak sem a nőkét. De azt senki sem tudja,mire vezethető vissza e két külön dialektus. Talán azért alakultak ki, mert a férfiaknak és a nőknek különböző szerepük volt és csak kevés időt töltöttek együtt több tízezer évvel ezelőtt, vagy talán a tiszteletadás jele volt, hogy nem beszélték mások dialektusát.

A nyelv hozzásegít a cápa megértéséhez
Néhány helyi őslakos azt mondta nekem, ez mindig is így volt. De ami biztos, hogy a Yanyuwa nyelv összefonódott a cápával.
- A nyelv hozzásegít a cápa megértéséhez. Az öt különböző szó, amivel a nők és férfiak megnevezik ezt az állatot, megmutatja a szoros köteléket, amely közte és az őslakosok között van. A nők szavai az állat gondoskodó oldalára utalnak, mint táplálék- és életadó, míg a férfiak szavai inkább teremtő vagy előd mivoltára emlékeztetnek.

Megbüntethettek, ha nem beszélted a helyes dialektust a helyes időben

Az volt az érzésem, hogy kicsit dramatizálja a helyzetet, talán, hogy ne ismételjem meg Yanyuwa szavait. De az igaz, hogy a nyelv gyönyörű hangzása meghazudtolja azokat a szigorú szabályokat, amelyek a használatára vonatkoznak. A nők és a férfiak nem beszélik egymás dialektusát, mert kultúrájukban ez tiszteletlenségre vall, vagy udvariatlannak tartják. Legalábbis különösen furcsának hangzik, ha egy férfi a nők dialektusában beszél vagy fordítva.

De a Yanyuwa nép nem éri be a férfiak és nők különálló dialektusával - ceremóniai és hivatali nyelv is van. Bradley szerint jelnyelv is volt, ami vadászat közben arra szolgált, hogy jelezzék, ha csendesnek kell lenni vagy ha utazók egy szent helyre léptek be, de néhányan ma is emlékeznek jópár jelnyelvi szóra. A gyerekek egyfajta "kötésnyelvet" is megtanultak. Ennek az a lényege, hogy együtt kötnek tengeri élőlényeket formáló sablonok szerint.

A Yanyuwa nyelv megőrzése a kultúra és a tengeri élőlények védelméhez kötődik. A nyelvészek, mint Bradley Friday-jel és a többi Yanyuwával azon dolgozik, hogy megőrizze ezt a nyelvet írásos formában. Nyelvük nélkül nehezen értenék meg ilyen mélyen a tengert és otthonukat.

- Az angolok nem értik úgy a tengert, mint a Yanyuwák - mondja Stephen.

2015-ben az ausztrál kormány visszaadta a Carpentaria-öböl néhány részét a Yanyuwáknak, az 1970-es évekre visszanyúló földkövetelő harcok eredményeként. Ahogy elhagytam a tigriscápa földjét, hálás voltam, hogy olyan tengerőrök kezében van, akik ismerik, azon dolgoznak, hogy megőrizzék ezt az eltűnőben levő nyelvet és a tengeri lényeket.
Ez a jövőbiztosítás - mondja Bradley, - megőrizzük a nyelvet a jövő generációi számára.

(Georgina Kenyon 2018 áprilisában megjelent cikke alapján)