az eredeti cikket ide kattintva olvashatjátok
Magyarul pedig itt Olasztrálián:
Ha éjjel felnézünk az égre, észrevehetjük a Nagy Emu csillagképet. Vagy egy olyan csillagcsoportot fedezhetünk fel, ami Djulpant ábrázolja. Vagy épp a híres Nunganarit. Bár ezek a nevek sokunk számára idegenül hangzanak, azt mégis tudjuk, mit írnak le. A Ngarrindjeri nép számára, akik a Murray folyó tavainál éltek, Nunganari "éles fénysugarat", ismertebben a Délkeresztet jelenti. Bár a Boorong népek a Délkeresztet fán lévő posszumnak látták. A Yolnguknak a Djulpan csillagkép a kingfish-klánból származó három fivér történetét mondja el, de a nyugatiak számára az Orion vadászét. A nagy emu, melynek történetét sok ausztrál őslakos ismeri, a tejút kiterjedése.
A közvéleménnyel ellentétben a csillagászat nem a görögökkel és nem is a sumérokkal kezdődött. Egy éppen zajló kutatás azt bizonyítja, hogy az ausztrál őslakosok széleskörű, részletes csillagászati tudás birtokában voltak. Míg Galilei a 17. században azon fáradozott, hogy kimutassa, nincs kapcsolat a hold és az apály között, az Ausztrália Északi Területén élő Yolngu nép történetei már összekapcsolták a kettőt. Tudunk egy ősi ausztrál Stonehenge-ről is, melyet a nap mozgásának nyomonkövetésére használtak.
Mint a világ sok más kultúrájában, a csillagászat az ausztrál őslakosok számára is egyet jelentett a naptárral, mely meghatározta a föld termékenységét vagy hogy mikor várható eső. Pl. amikor a nagy Emu olyan, mintha maga alá húzott lábakkal ülne, ez azt jelenti, hogy ez a megfelelő idő a tojások begyűjtésére, mert a hímek éppen fészket raknak. Az Északi Területen, Katherine közelében élő Kuvema nép számára a kora reggel felkelő Orion télen azt jelentette, hogy a dingók párosodni fognak és hamarosan kicsinyeik lesznek, s ez fontos élelmiszerforrás volt a Kuwemáknak.
De ami talán még ennél is érdekesebb, az az, hogy az őslakos csillagászat nemcsak a csillagok megfigyeléséről szólt. Dr. Duane Hamacher az ausztrál őslakos csillagászattal foglalkozó kutatócsoport vezetője az Új-Dél-Wales-i Egyetemen. Az európai megközelítéssel szemben az őslakosok az éjjeli égbolt több rétegét is nézték.
- A legérdekesebb dolog az aborigin csillagászatban az, hogy az őslakosok nemcsak a fényes csillagokat nézik, hanem a köztük lévő sötét foltokat is. Ha az Emu csillagképet nézzük, észrevehetjük, hogy a teste nem csillagokból áll. Sokkal inkább sötét ködfoltok alkotják a Tejúton. A Délkereszt közelében lévő "Coalsack Nebula" ["Szeneszsák Ködfolt] az emu feje.
Hamacher azt feltételezi, hogy ennek oka az, hogy a déli félteke a tejút középpontja felé dől meg, ahol ezek a sötét ködfoltok könnyebben észrevehetőek.
A csillagok az őslakosok szájhagyományában is FONTOS SZEREPET KAPTAK. Különösen, amikor kijelölték az egyén szerepét a közösségben és a világban, mely épp úgy vertikális, mint horizontális.
Ghillar Michael Anderson, Euahlayi törzsfő elmondása szerint az éjszakai égboltról leolvasható történetek az őslakosok számára nemcsak elvont dolgok összességét jelentik. Fontos kulturális információkat tartalmaznak, melyeket tudniuk kell ahhoz, hogy a törvényüknek megfelelően élhessenek.
- A történeteink a Földön betöltött helyünkre világítanak rá,és elmagyarázzák, hogyan kötődik testünk földhöz és éghez. Azért tartjuk éjjel a szertartásainkat, hogy megmutassuk a diákjainknak és a fiataloknak, hogy ami fölöttünk van, az egyszerre alattunk is van. - magyarázza Michael. - Minden történetünk, beleértve a csillagokról szólóakat is, megtanítja, milyen kapcsolat van köztünk és a minket körülvevő világ között. Ezek a szabályok határozzák meg, hogyan éljünk a világban születésünk percétől halálunkig. E törvények ismerete nélkül egy lépést sem tehetünk. Ha az embert nem tanítják a szertartásokkal, nem térhet haza. Ismernünk kell a szabályokat és kapcsolatainkat, mert így a lelkünk mindent tudni fog azon a napon, amikor meghalunk. Ha ez a tudás nincs meg, a magasabb erők visszaküldenek bennünket, hogy újra tanuljunk meg mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése