Na, végre írok egy kicsit erről is:D bár egy hete szerdára ígértem, de annyi bbaj volt körülötte, hogy csak most jutottam el oda, hogy pesszimista hang helyet optimistábban tudok írni róla.
Ha jól emlékszem, áprilisban írtam róla utoljára. Mégpedig azt, hogy a 17 oldalas, reneszánszról szóló olasz tanulmány fordítása már majdnem kész, de most szünetel, mert az angolos jövőm miatt változott a terv, így csak az őszi félévben fogok államvizsgázni. Ez volt áprilisban; akkor még azt terveztem, hogy nyáron is folytatni fogom és szeptemberre már teljesen kész lesz a fordítás. Nos, ezt a náyir fogadalmamat nem tudtam betartani. Akármennyire is szeretem, nem tudtam rávenni magam arra, hogy míg mindenki más pihen, én dolgozzak:O Nyáron igazából még a számítógépet is alig akartam látni..
Így legközelebb csak szept. 4-én vettem elő a fordítanivaló tanulmányt. És ahogy átnéztem a magyar verziómat, több javítanivalót találtam benne. Ezen kívül arra is rájöttem, hogy sokkal kevesebb van kész belőle, mint ahogy emlékeztem:D Így szept. 4-étől kezdve négy napon át 5-6 órát - vagy többet is - a magyar verzió fényesítésével töltöttem, ill. azzal, hogy becsempésszem azokat a mondatokat, amik márciusban még annyira nehéznek tűntek, hogy ki is maradtak a fordításból. 6-án viszont már úgy éreztem, nem úgy haladok, ahogy terveztem, pedig nagyon szeretném időben befejezni. Ráadásul az a sok forrásmegjelölés is sok nehézséget okozott, pláne, mert tele volt olyan rövidítésekkel, amiket ezelőtt még nem láttam, így nem tudtam, hogy adjam vissza magyarul. De szept. 7-én, pénteken aztán újra rákapcsoltam és elterveztem, hogy a számomra érthetetlen rövidítésekről majd írok a tanár úrnak, amikor elküldöm neki a kész fordítást. Valamennyit úgyis biztosan javít majd a magyar verzión, így a rövidítéseket utólag is be tudom írni; ezeken kívül egyébként is volt még 3-4 mondat, ami sehogy sem állt össze a fejemben magyarul, szóval ezekről mindenképp írnom kell, ha elküldöm neki a fordítást. Ettől a tervtől teljesen megnyugodtam, és láss csodát, du. 3-ra a négy mondat híján kész is lett a 17 oldalas tanulmány magyar verziója! Bár az utolsó pár oldalt már nem mertem átolvasni, nehogy találjak benne valamit, ami nem tetszik és elvegye az örömömet:D épp ezért 7-én még nem küldtem el, egyrészt, mert péntek volt, másrészt, mert az uccsó néhány oldalt át akartam még nézni hétfőn. Szombat-vasárnap csak fürdőztem a boldogságban, hogy négy nap alatt befejeztem a szakdolgozati fordítást!:D Nagyon jó érzés volt:O szept. 10-én hétfőn aztán déltől nekiálltam letisztázni az utolsó pár oldalt és akkor vettem észre, hogy a forrásmegjelölés miatt még egy kis doksiszerkesztés sem jönne rosszul. Végül ebbe és néhány magyar mondat átfogalmazásába annyira belemerültem, hogy csak este 11 előtt öt perccel küldtem át a tanár úrnak a teljes magyar verziót:D csak ekkorra éreztem úgy, hogy most már tényleg olyan anyagot tudok küldeni, amivel 80-85%-ban elégedett is vagyok :) szuper érzés volt! Hát még az milyen szuper érzés lesz, ha a teljes szakdolgozat elkészül!
Mert hogy mondanom sem kell, a tanulmány fordításával még nincs vége. A következő lépés, hogy bemutassam a tanulmányban szereplő "reneszánsz-embereket", a történelmi hátteret, etc. Igen ám, csakhogy ez sokkal nehezebb, mint a fordítás:D Tudtam, hogy nehezebb lesz, nagy meglepetés nem is ért, csak azt nem tudtam, hogy ennyire...
Azért nehéz, mert a tanulmány reneszánsz-embereiről annyira keveset tudunk, hogy alig van róluk forrás. Anélkül meg nagyon nehéz összeállítani a fejezetet úgy, ahogy terveztem. Annál is inkább, mert annaka műnek a bemutatására is ki szeretnék térni, aminek a keletkezését elemzi az olasz tanulmány szerzője. De ha a három reneszánsz-emberről (na jó, hivatalosan: három humanistáról:D) kevés az anyag,akkor a műveikről mégkevesebb!
De azért négy forrás már van, három a humanistákról, egy pedig a háttérről, szóval annyira mégsem vészes a helyzet. SŐt, egy ötödik Mátyás király könyvtáráról is szól, amiről szintén ír a tanulmány, így be tudom építeni a bemutatásba.
De akkor hogy lehet az, hogy szept. óta még mindig nincs kész az első fejezet? A válasz egyszerű: több forrásból szerettem volna dolgozni, hogy igazán igényes munkát adhassak ki a kezemből. Így sokat kutattam, az internetes könyvtárakban is, az olasz elektronikus könyvtárból is kértem könyvet, amit egy napon belül meg is kaptam, viszont akármennyire is úgy tűnt a címe alapján,hogy bejövős, kiderült, hogy mégsem az... és ezen a héten az Akadémiai Könyvtárban is voltunk tesómmal, ahol szintén ez történt (errő még lehet, írni fogok). Ezek a tapasztalatok csak azt bizonyítják, hogy tényleg nagyon ritka témát választottam:O
De a jövő héten már tényleg muszáj megírnom azt a fejezetet a tanulmányhoz, bármennyi forrásom is van; nem várhatok tovább a forrásokra, mert nov. 15-én már le kell adni a szakdogát és addig még a bemutató fejezeten kívül a fordításom elemzését is meg kell írnom. Szóval jövő héten lesz, ami lesz...
Optimistábban is zárhatnám ezt a bejegyzést, de rájöttem, hogy a maximalizmusom és a sok akadály miatt most nem tudom:D de gondoljatok bele: ha szerdán vagy csütörtökön írtam volna róla, még pesszimistább lett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése