Olasztrália leírása

augusztus 03, 2015

Egy emlékezetes hétvége (2011-ből)

Egy 2011-es írásom jön most, amiben egy vidám szombatot örökítettem meg.

2011. ápr. 9
"Az elmúlt hétvége végre tényleg olyan volt, amilyenre mindig is vágytam. Már egy idő óta fűzöm a csoptársaimat meg az évfolyamtársaimat, h szervezzünk hétvégére is progit, mert hát az vhogy nem elég, h csak az egyetemen futunk össze. Csak az ilyesmit áltban a kolisok miattnehéz összehozni, akik hétvégére hazamennek. De most nem volt ilyen gond, így szombaton du. 3-tól negyed 10ig nem is voltam itthon! Zsófival és Marcival, két nagyon jó fej nemzetközis barátommal voltam Esztergomban. Jót ebédeltünk, kávéztunk és megállás nélkül hülyéskedtünk, ugrattuk egymást, anélkül, hogy bármelyikünk is félreértette volna. Azért szeretek velük lógni, mert mindhárman kifogyhatatlanok vagyunk a poénokból, de ugyanakkor el tudunk dumálni tudományos kérdésekről is, hasonló az érdeklődési körünk (jaaaj, ne felejtsem már elküldeni Marcinak azt a napéjegyenlőségről szóló cikket, amit már hetek óta ígértem neki!:D).

Este hétre pedig egy csodaszép templomi koncertre mentünk Zsófival. Egy művtöris évfolyamtársunk, aki szintén Zsófi (de itthon csak "Amica Fiorentina"-nak (firenzei barátnő) hívom), játszik az Esztergomi Szinfonikus Zenekarban. Ő említette ezt a koncertet és így jött az ötlet péntek délután, hogy meghallgatjuk őket. Rossini Stabat Mater-jét hallgattuk meg, amiben a címe ellenére könnyedebb részeket is felfedeztem. Ez meglepő volt, de a mű egyébként is nagyon tetszett. Eddig csak részleteket hallottam belőle, egészében ezen a szombaton hallottam először. A második tételt, a Cuius Animam-t Andrea Bocelli is énekli Arie Sacre (v angolul Sacred Arias) c. albumán, az ő előadásában ismertem meg 2004 karácsonyán:D ez azért fontos, mert így csupa szép emlék kötődik hozzá.

A koncert végén Zsófival kicsit beszélgettünk az élményeinkről. Olyan jó érzés, hogy újra lett egy barátnőm, aki szereti a komolyzenét! Azt is megbeszéltük, hogy ha minden jól megy, elmegyünk jún. 11-ére is, amikor Liszt Koronázási miséjét adják elő. Mondtam is Zsófinak, h akkor jún. 13-ára nem is szabad vizsgát felvennünk, h biztosan ott lehessünk! (Bár végül sajnos kellett felvennünk viszgákat, jún. 13-ára, de azért mégis ott ovltunk, arról is írtam, 4-én jön!) Fantasztikus volt ez a szombat, sosem felejtem el!

A vasárnap is jórészt pihenéssel telt. Szokatlan is volt, hogy most nem volt a következő héten sem ZH, sem kiselőadás, semmi, ami miatt előre izgulnom kellett volna, így volt időm egy kicsit kikapcsolni. Főleg, mert hétfőnként meg egyáltalán nem volt órám.

Vasárnap délután pedig főleg természetfilmeket néztem. Volt egy, ami egy alaszkai kirándulásról szólt és megtudtam belőle, h Alaszkában a leghosszabb nap június 21-e, (amikor még szinte éjfélkor is süt a nap), a legrövidebb pedig dec. 21-e. Ez annyira rövid, hogy nem is lehet igazán napnak nevezni, csupán 3 órán át van világos. Ez nagyon megdöbbentett. Arról már hallottam, h pl. Svédország északi részén májusban (ha jól emlékszem a hónapra) nem megy le a nap egész éjjel, és hogy a svédek ilyenkor egész éjjel fürdőznek és buliznak. De ez az alaszkai dolog, ez mindent viszXD"

Holnap a 2011. június 11-i élményeimet teszem fel, mert a másik tervezett koncerten is voltunk és azt sem hagyhattam ki az akkori naplómból :)

Nincsenek megjegyzések: