Tudom, hogy mostanában túl sokat írok a hóról, de sajnos még mindig meghatározza a napjaimat és a közérzetemet. Ma is esett, apu is azt mondta, tíz éve nem látott ilyen nagy pelyheket. Ez a hír decemberben, sőt, karácsonykor csodálatos lett volna, na de most, március végén, húsvéthoz közeledve? Vááá, világvége-hangulat a köbön:S
Főleg, mert így a húsvéti rokonlátogatós terv sem jön össze. Azt terveztük, hogy leugrunk Kabára, ahogy tavaly húsvétkor is, és ott is töltjük a hétvégét Magdi néniéknél. De ilyen téli idővel nem merjük megkockáztatni, félünk, hogy valahol elakad a vonat és akkor így is-úgy is füstbe ment a terv.. Vagy inkább hóba.. Nem igaz, én már jó időben akartam húsvétozni Kabán, ebéd után kiülni a kertbe a jó levegőre, míg Ádi és Levi a fűben felkutatja a nyuszi ajándékát, hallgatni a madarakat, sztorizni Eniékkel, stb. De ehelyett, ha mennénk is, bent ücsörgős, inkább karácsony jellegű ünneplés lenne, már ha egyáltalán odaérnénk... Pedig már úgy beleéltem magam, egész héten reménykedtem, hogy megjön a tavasz hétvégére,ahogy mondták is, de nem úgy tűnik:S
A "tavaszkészítő tündérek" most már igazán abbahagyhatnák a sztrájkot!:D
P.S.: Hogy miért teszem ezt a bejegyzést az "Earth Hour" címkéhez? Mert a mozgalom többek között a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet és amiben most élünk, pont az sajnos :'(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése