Most ez az utolsó 2011-es beszámoló, holnap délelőtt a 2012 januáriak jönnek :) aztán, ahogy ígértem, este a mostaniak ;)
2011. jún. 29. szerda
Na, túléltem a fonetikavizsgát is.. Igaz, sajnos csak hármassal, de a fonetika olyan nehéz és száraz, hogy ebből a tárgyból már az ilyen jegynek is örülni lehet. Az mondjuk dühít benne, hogy nem nyelvésznek készülök, hanem fordítónak, mégis csomó időt rá kellett áldoznom olyasvalamire, ami, bár szintén olasz, a terveimet nézve egyáltalán nem hasznos.. mert egy fordítónak ki tenne fel olyan kérdést, h mi történik a hangképzőszervekkel, amikor az s hangot ejtjük? Vagy hogy hogyan csoportosítjuk a mássalhangzókat?
Az egyetlen dolog, ami miatt örültem annak, hogy mehettem vizsgázni, az az volt, hogy így legalább találkozhattam az olaszos csoporttársaimmal, barátaimmal még utoljára a félév végén, mielőtt mindenki belevág ebbe a fránya nyárba:D de valójában már most hiányoznak:O nem tudom, hogy fogom kibírni nélkülük szeptemberig...
Írnék azért erről az utolsó egyetemi napról pár mondatot, hogy megörökítsem. Reggel alig tudtam felkelni, ami azért volt furcsa, mert vizsgák előtt eddig mindig annyira izgultam, hogy nem is igazán tudtam aludni. Gondoltam,ez akkor annak a jele,hogy minden jól fog menni.
Most is a 7:20-as vonattal mentem, így már nyolc előtt ott voltam, akárcsak a legjobb barátnőm, akivel most is rengeteget hülyültünk, ez is segített, hogy oldódjon a hangulatom. Igaz, amikor 9kor megjelent a tanárnő, majdnem összeestem:D
Bementünk négyen a terembe (kb. olyan hangulatban, mintha kivégzésre mennénk:D) Egyik csoptársam mondta, hogy tényleg nagy szerencse kell, hogy átmenjünk ezen a vizsgán... na igen... pár perc múlva bejött a tanárnő és kiosztotta a tételeket: nála nem húzunk, hanem ő mondja meg, kitől mit szeretne hallani. Én épp azt a tételt kaptam, amire hétfő este olyan sokat gondoltam:D de annyira izgultam, hogy először mégsem ismertem fel a címe alapján és visszakérdeztem, h pontosan milyen fogalmak is vannak benne. Amikor a tanárnő mondott belőle két fogalmat, még örültem is, hogy épp azt a tételt kaptam - viszont ettől függeltenül, amikor rám került a sor, valahogy minden összezavarodott bennem és többször tévedtem, mint amennyiszer nem:S ez látszik a jegyen is... pedig mindent megtettem, hogy jobb legyen, dehát ez már csak ilyen. Na de nem baj, egy fordítói karrierhez úgysincs szükség a fonetikára! :)
Fél1re értem haza. Igazából maradtam volna tovább is az egyetemen, de ilyenkor már - érthető módon - nem nagyon van ott nyüzsi. És most itt a nyár! Milyen furcsa, hogy már nem kell készülnöm, mert minden vizsga megvan!:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése