A harmadévem első félévének egyik meghatározó élményét szeretném most megosztani. Ez most ugyan nem vizsgakaland, hanem egy nehéz nyelvészeti szemináriumi dolgozat születéséről szól. Ez a szemináriumi dolgozat egy meglepően jól sikerült dialektológiavizsga előzménye :)
2011. dec. 4. vasárnap
Életem legnehezebb házidogáját kellene most írnom, de az még várhat egy tíz percet. Annál is inkább, mert már kb. egy hónapja olvasok hozzá mindenfélét, de mégsem tudom összehozni és emiatt parázom (vagy parázok?:O) ezerrel:S hogy miért nem sikerül megírnom? Nos azért, mert nyelvészet a téma: a velencei dialektus története a középkortól a 18. századig; majd, miután a történetet ismertettem, elemeznem kellene egy 18. századi velencei dialektusban írt szöveget. Hogy hogyan? Fonetikai szempontok szerint! Meg kell állapítanom, hogy fonetikailag mi a különbség az irodalmi olasz és a velencei dialektus között. Na és épp ez az iszonyat nehéz, mert ha emlékeztek rá, a fonetika, meg a nyelvészet általában nem az erősségem:S És emiatt rájöttem, hogy saját gondolatot nem is nagyon tudnék írni a házidogába a témáról. Komolyan mondom, csak úgy tudnám összehozni a dogát, hogy fogom azt a nyelvészeti könyvet, ami a forrás és szépen kimásolok belőle néhány dolgot, amit fontosnak tartok a témáról. De ez akkora gáz! Még sosem kaptam olyan feladatot, amihez annyira nem értek, hogy nincsenek róla saját gondolataim. De ezt most tényleg olyannak érzem és megőrülök!
Amúgy.. egy kis sztori erről: tegnap valahogy úgy próbáltam összehozni valamit, hogy olvastam hozzá a nyelvészkönyvet meg az elemeznivaló szöveget, de amikor láttam, hogy saját gondolat valahogy nem tud születni a dologból, mindig átmentem a wordből egy bizonyos mappába a gépemen. Szöszmötöltem egy ideig ebben a bizonyos mappában, a youtube-linkek (amiket persze meg is nyitottam és jól elmerültem bennük) és más kriéjsönök között, reménykedve, hogy hátha mégis beugrik valami a dogával kapcsban. De hiába, nem jött semmi:O Akkor vissza a wordbe, megint olvasás ezerrel. De az volt a baj, hogy az előbb említett mappa tartalmáról valahogy mindig több minden eszembe jutott, mint a nyelvészeti worddoksiról. Így valahogy a doga nem is lett kész, még tegnap estére sem:O Nahát, de vajon miééért?
A poén itt jön: úgy nem is lehet kész az a fránya olasz nyelvészeti házidoga egyik percről a másikra, ha a gépem "MINDEN, AMI AUSZTRÁL" nevezetű mappájában keresem hozzá az ihletet!:D
2012. jan. 6. péntek
Egyik csoptársamtól jött egy mail, hogy a kedvenc tanárom üzeni, hogy mihamarabb küldjem el neki a velencei házidogám, különben nem lesz jegyem!
Igenigen, ez az a nyelvészeti doga, amiről dec.elején írtam, hogy olyan, mint valami lehetetlen küldetés, mert saját gondolatot nem is igazán tudok beleírni, hisz nem vagyok nyelvész. Így max ami saját lehet benne, az egy választott szöveg elemzése. Így aztán újra előjött a decemberi parázás, csak most 2012-es extrakiadásban, merthogy dec. óta már eléggé eltelt az idő, de hiába próbálkoztam, mindig közbejött valami. Legutóbb arra jöttem rá, hogy a screenie (screen reader általam kreált ausztrálos rövidítéseXD) nem igazán szereti a fonetikai jeleket. Így aztán én sem szerethetem őket,mert nem jönnek át úgy, ahogy kellene. De ezt a tanár úrnak nem mertem már mondani decemberben, igazából az uccsó óránkon (dec. 16) örültem, hogy nem került szóba a házidoga. Aztán jöttek az ünnepek és teljesen elszállt a nem létező ihletem. Na jó, azért a téliszünet alatt néha megszólalt a lelkiismeretem, de bevallom, most tényleg nem hallgattam rá... Azzal nyugtattam magam, hogy a vizsgákra készülök és ott minden oké lesz.
De aztán, amikor most szerdán jött ez a mail.. akkor bevillant, hogy ha nem lesz kész a házidoga, könnyen lehet, hogy még vizsgázni sem enged a tanár úr! Valódi vészhelyzet volt. Így csütörtökön minden erőmmel azon voltam, hogy összehozzak valamit, bármit, csak minél előbb elküldhessek egy hat oldalas anyagot a témában. És láss csodát, hirtelen azt vettem észre, hogy nemcsak olvastam azt a nyelvészeti könyvet, ami a forrás volt, hanem egyre több dolgot ki is tudtam emelni belőle, ami kellett a dogához!!! Így tegnap délutánra a dialektus története és bemutatása kész volt, már "csak" a szövegelemzés hiányzott. Estére be akartam fejezni az egészet, hogy elküldhessem, de nagyon nem ment:S így végül csak ma délután 2-kor született meg. Megkönnyebbülten elküldtem és fellélegeztem, hogy a lehetetlen tényleg nem létezik!
Hát.. mit mondjak? Kb. egy fél óra múlva már itt volt a tanár úr válasza és a kijavított dolgozat, ami pont olyan lett, mint amilyenre nyelvészetből számítottam, azaz hármas. Általában ilyenek a nyelvészeti jegyeim, így nagy meglepetés nem ért. Csak amiatt bosszankodom, hogy épp az ilyen nyelvészeti jegyek húzzák le az átlagomat és ezek miatt nem vehetek részt olyan életreszóló élményekben, mint pl. a májusi két hetes velencei lehetőség...
De ettől függetlenül úgy érzem, köszönettel tartozom a tanár úrnak, amiért nem zárt le egyessel, amikor nem küldtem be időre a dolgozatom, hanem még most, januárban is elfogadta. Azt hiszem, ezt legjobban úgy köszönhetem meg neki, hogy a hétfői (jan. 9-i) vizsgán a lehető legtöbb kérdésre jól válaszolok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése