Megdöbbentő kenguru-szigeti eukaliptusz-védelem...

Mindjárt kiderül, mirejlik emögött a hangzatos cím mögött... Minden álmom, hogy közelről is megismerhessem Ausztrália élővilágát. De addig is, míg nem lehetek ott, gyűjtöm róla az infókat ezerrel, hogyha egyszer lesz lehetőségem eljutni, akkor már felkészültebb legyek. Októberben a Travel Channel nevű tv-csatornán volt egy ismeretterjesztő film, aminek a narrációját diktafonra vettem, és le is írtam, így most meg tudom itt is osztani. A doksifilm a Kenguru-sziget élővilágáról szól és elég meglepő dolgot találtam benne, amit most kiragadok. A film szövegében {}-ek és /-ek között az én - nem túl finom - kommentjeim olvashatók:D Íme a film egy része:

"A Kenguru-sziget tökéletes szaporodóhelynek bizonyult a koalák számára: dúsan zöldellnek az eukaliptuszfák, amikből lakomázhatnak és nincsenek ragadozók, pl. kutyák, amik a kelet-ausztráliai populációt megsemmisítették. A Kenguru-szigetet ma az 1920-as években ide telepített koalák leszármazottjai népesítik be. Ez a populáció mára elvadult és most már 26 ezer koala él itt.

A baj az, hogy felfalják a gumifa (mármint eukaliptusz) apró hajtásait és ezzel elpusztítják a fákat.

A dél-ausztrál hatóságok igyekeznek megakadályozni, hogy a Kenguru-sziget elveszítse gumifáit. Egy vadőrt azzal bíztak meg, hogy mentse meg mind a fákat, mind a koalákat.

Narrátor: A probléma egyértelmű: a fák teljesen meg vannak kopasztva.

Vadőr: igen, a koala hajlamos kirágcsálni a fák lombkoronáját, s ha ezt huzamosabb ideig engedjük, akkor az egész fa elpusztul. Abból, hogy a lombozat belseje le van rágcsálva, egyértelműen látszik, hogy melyik fát ették a koalák. A külső ágakat nem tudják elérni. Ezért a kinyúló ágakon gyakran megmarad a dús levélzet; de a fa csúcsa teljesen meg van kopasztva.
2001-ben felmértük a populációt az egész szigeten és összesen 22-27 ezer között volt a zsámuk. Nagy túlélők, és egyre csak szaporodnak.

Narrátor: a megoldás tehát vagy a sterilizálás vagy az áttelepítés.

Vadőr: tulajdonképpen a kettő kombinációja; ahol nagy kárt tesznek kedvenc fáikban, kitelepítjük őket. Októbertől áprilisig fogjuk be őket, mert akkor a legkedvezőbbek az időjárási feltételek. Tavaly október óta egy tizennyolc fős csapat járja a szigetet és keresi a koalákat. Miután befogták őket, az állatorvoshoz viszik sterilizálásra.

{Figyelem! Most jön az ismeretterjesztőnek az a része, amin nagyon megbotránkoztam!} : Olyan közel kell mászni a koalához, amennyire csak lehet. Kötelet tesznek a nyaka köré, hogy ne másszon magasabbra, aztán zászlót lobogtatnak az orra előtt, amitől megpróbál távolodni. Így tudjuk lecsalni őket a fáról. A földön egy másik ember elkapja és vászonzsákba dugja - és onnanmeg már mehet az eljárás. {Ausztrálok! Akárhogy is, de érző lényekről van szó! Talán elfelejtettétek?:S arról pedig nem is szólva, hogy maga az ember sokkal több kárt okozott és okoz a mai napig az eukaliptuszerdőkben, mint a koalák, akiknek természetes élőhelye!}

/A hallottakon egyébként még maga a narrátor is megbotránkozik, s ennek a következő kérdéssel ad hangot/ :

Narrátor: Ön szereti a koalákat?

Vadőr: Igen, elragadó állatok!

Narrátor: Mégis sterilizálja és kitelepíti őket?

Vadőr: Ez egy humánus megoldása egy nagyon nehéz problémának. {Nahát! Hát nekem minden eszembe jutott erről, csak az nem, hogy humánus!} Figyelünk a kualák jólétére. Nem fogjuk be őket harminc fok felett, mert hőgutát kaphatnak. {ó, milyen körültekintő!} A befogók ki vannak képezve, hogy hogyan bánjanak a koalákkal, így minimalizálják a stresszt; s olyan gyorsan visszaviszszük őket, amennyire csak lehet. 1997-ben indult a program, azóta kb. hatezer koalát sterilizáltunk. {basszus!} Két és félezret tovább küldtünk délkeletre, Dél-Ausztráliába. {rendben, ezzel talán nem is lenne gond; de sterilizálás nélkül nem mehetett volna?{ Miután sterilizálták őket, azonnal műanyag állathordozóba kerülnek és feltesszük a repülőre. Bérelünk egy repülőt, amivel egyszerre 40 koalát vihetünk a Mount Gambier-ba, vagy más regionális reptérre, ami közel van a helyhez, ahol szabadon eresztjük őket. Egy ember a Mount Gambier-n összegyűjti az állatokat és elviszi őket a kijelölt területre, ahol szabadon engedi őket. Ott egyből kiugranak a dobozból, amit egy fa alá tesznek és addig kísérik őket figyelemmel, amíg felmásznak a fára és boldogan letelepszenek a tetején. Van egy ellenőrző programunk is. A sziget különböző pontjain 115 ellenőrző pontunk van, ahová minden évben visszamegyünk és megvizsgáljuk a koalák állapotát és a populáció sűrűségét. {minél kevesebb, annál jobb, mi?:P :( } Így megtudjuk, hogy egy területen mennyi koalát sterilizáltunk és látjuk, ha csökken a populáció sűrűsége. De a legfontosabb az, hogy látjuk, hogyan reagálnak a fák a kezelésre. {hát persze, hogy aza legfontosabb :( } Fantasztikus látvány, amikor azokon a részeken, ahol beavatkoztunk, a fák burjánzanak és hatalmas lombozatuk van. Ezt nagyon jó látni.

Narrátor: más növények gazdagon virágoznak a Kenguru-szigeten. Itt él a kefevirág, haikia, ausztrál teafa, tél tűrő banksia, és a porzós akác."

Ti mit gondoltok erről, amit itt idéztem? Ugye ti sem értetek vele egyet?:D