Olasztrália leírása

május 13, 2012

Gurrumul: Ausztrália angyali hangja

Egy nemmindennapi ausztrál élményemet szeretném most megosztani. A misztikus 2011. 11. 11-i napon csodaszép, felejthetetlen ajándékot kaptam a távolból, olyan értékes ajándékot, amit már azon a misztikus napon örökre a szívembe zártam, s aminek a csodáját nehezen lehet szavakkal kifejezni. De azért megpróbálom :) a történet már 11. 11. 11. előtt egy nappal elkezdődött, amikor is az ausztrál rádióban hallottam egy angol dalt a bennszülöttekről. Ez a dal - amit megmutatni sajnos nem tudok, mert nem láttam a címét, a dalszövege alapján pedig nem találtam fenn a Youtube-on, - nagyon megihletett. Belegondoltam, hogy bármennyire is szeretem Ausztráliát, szinte semmit sem tudok az első ott élő emberekről. Ettől zavarba jöttem, mert úgy éreztem, elkötelezett Ausztrália-rajongóként ez nem szép dolog. Viharoztak bennem a kérdések: hogyan éltek, milyenek lehettek az ősi táncaik, a törzsi szervezet, etc.. De legfőképpen: vajon milyen lehetett az első bennszülött ausztrál ősnyelv? A megismerésére talán az igazi út talán a zene lenne. Oké, de kié? Hisz ismerem Shellie Morrist és Bob Randallt, akik bennszülöttek ugyan, de - ahogy a nevük is mutatja - sajnos már csak angolul énekelnek. Amikor 11. 11. 11-én délután beírtam a Youtube-ra, hogy "Australian Indigenous music", akkor is rengeteg Shellie Morris-dal jött ki, de mind angol volt. De aztán, már nem is tudom, hogyan - csak úgy lehet, hogy Ausztrália küldte, - ez a csodaszép, kedves dal jelent meg:



Újra és újra meghallgattam, alig tudtam elhinni, hogy amit most hallok, nem más, mint az emberiség legrégebbi nyelveinek egyike, s aki énekel, egy igazi ősausztrál (mármint aborigin). Igen, ő egy olyan ember, aki még az érintetlen Ausztrália gyermeke. Egy elszigetelt bennszülött közösségben él, ahol még élénken élnek az ősausztrál hagyományok, s így maga a nyelv is. Ez a közösség a Darwintól 500 mérföldre lévő Arnhem Land-en található, s mint megtudtam, annyira elszigetelt, hogy a fehér ember csak speciális engedéllyel juthat be még akkor is, ha ausztrál állampolgár. S ez igazán jó hír, hisz épp ez tette lehetővé, hogy fennmaradjanak itt a bennszülött hagyományok és a nyelv! Mindjárt írom tovább, amit még akartam, csak előtte felteszem mégegy csodálatos dalát:



Gurrumul, Ez a kedves, csodálatos énekes 1970-ben (vagyis Ausztrália felfedezésének épp 200. évfordulóján! Hát nem misztikus? :) született az arnhem landi Elcho Island-en. Úgy érzem, már születésének időpontja - bár hónapot sajnos sehol sem írnak, - - is azt üzeni: történjék bármi, Ausztrália bennszülöttjei még élnek és élni is fognak! Zenei karrierje előtti életéről sajnos nem igazán írnak, de talán ez sem lehet véletlen, majd mindjárt írom, miért. Gurrumul családtagjai nem beszélnek angolul, s így persze Gurrumul sem. De Gurrumulnak van egy fehér barátja - aki egyben tehetségének felfedezője is - Michael Hohnen. Ő a kommunikációs híd Gurrumul és a fehérek között: ő az, aki egy kicsit összeköti Gurrumult a fehérekkel, de csak annyira, hogy a fehérek megismerhessék, tehát a törzstől nem szakítja el. De egy összekötő barátra mindenképp szükség is van, egész egyszerűen azért, mert - értelemszerűen - a bennszülött közösség tagjai nem írnak, nem olvasnak, s így persze számítógépet sem használnak; így tehát Michael Hohnen többek között az, aki dokumentálja Gurrumul dalait, felveszi és leírja őket; Hohnen az, akinek a révén Gurrumul dalai cd-n is megjelennek, és felkerülhetnek az internetre, hogy a "modern" fehérek is megismerhessék. Gurrumulnak EGYÉBKÉNT tavaly is jelent meg cd-je és koncertjei is voltak és vannak, ebben az évben is - mintha épp ma is lenne, de ebben most nem vagyok biztos!:D Most ismét egy csodaszép, kellemes, mélyérzésű dal következik:



Ahhoz, hogy megértsük e dalokat, melyek Ausztrália angyali hangján szólnak, talán nincs is szükség a nyelv ismeretére. Elég, ha csak a szívünkkel hallgatjuk őket. Nyitott szívvel, amelyik képes befogadni egy félig elfeledett, ám annál értékesebb kultúra hangjait, s emlékeit. Ha így teszünk, biztosak lehetünk benne, hogy igazi időutazásban lesz részünk. Mégpedig olyan nemmindennapi időutazásban, melyet csak az egyedülálló "Ismeretlen Déli Föld", Ausztrália ajándékozhat nekünk.

2 megjegyzés:

desireoflove írta...

Nagyon eltuntem:$ ne haragudj...
Hihetetlen amugy hogy ennyire szereted Ausztraliat, meg mindig...de orulok, hogy van ami lefoglal es van ami irant szeretet erzel :D
Remelem ez tovabbra is igy lesz...:)
a blogom URL cime amugy megvaltozott(feltem h anyumek elolvassak), de a nevem alatt megtalalod (:

Djarimirri írta...

Ausztráliához egyre több szép emlékem kötődik, még akkor is, ha még sosem jártam ott. Furcsa ezt így leírni, de így van:D míg nem lehetek ott, addig is napról napra egyre jobban igyekszem megismerni és hihetetlen, hogy ilyen távolról is mennyi szépet tud adni. Ezért az iránta érzett szeretetem, úgy érzem, talán már sohasem fog elmúlni :)
megyek hozzád olvasni! ;)