Nem tudom, miért, de tegnap este óta valahogy olyan szentimentális hangulatban vagyok, hogy úgy éreztem, ezt meg kell osztanom, az általam kreált fordítással együtt. Egyébként is gyönyörű, de most délután esik az eső, míg hallgatom és az eső és a mennydörgés hangja még különlegesebbé teszi.
Ha minden virág elhervadna
s ha minden viharfelhő fölénk emelkedne
én semmit sem változnék
mert ő a holnap, én a mai nap vagyok.
Ha az igazság elhagy, én inkább lennék rossz,
mert ő a napfény, de a nap már eltűnt.
ha fájdalmat okoz szeretni őt,
s ha küzdenem kell, hogy megtarthassam,
én a szerelem mártírja leszek.
Én a fájdalom vagyok, de ő a gyógyír.
Ő egy álomban él, aminek én nem vagyok része,
Ő a napfény, ami már eltűnt.
P.S.1: ő "she"-vel énekli, de még jó, hogy a magyar fordításban - és mivel én írtam - "he"-nek is lehet olvasni:D
P.S. 2.: van az a sor, hogy "ha minden viharfelhő fölénk emelkedne..." - és épp, amikor befejeztem a fordítást, akkor kezdett el mennydörögni és szakadni az eső... Különös, hogy a természet játéka néha a szív és a zene hangjaira válaszol...
P. S.3: A legközelebbi bejegyzés vidámabb lesz, csak most úgy érzem, ez a hangulat sem maradhat ki Olasztráliáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése